Az európai együttműködés ideája a II. Világháború okozta válságra adott válasz volt, mely az 1950-es években a szén- és acélközösséggel kezdődött, mondván, hogy a német acél és a francia szén nélkül nem lehet Európában újra háborút kezdeni.
Ma az EU számos kihívással néz szembe, és ha nem tud ezeknek megfelelni, akkor sok jóslat szeint akár szét is eshet. Ráadásul, az uniót kívülről támadják (Oroszország, Kína és gyakran az USA is érdekelentétben áll), belülről pedig bomlasztják Orbán és a hozzá hasonló nacionalisták, akik a nemezeti függetlenség leple alatt akarják megvétózni a gazdaságilag is erős uniót. Úgy tűnik, azonban, hogy
AZ UNIÓ KÉT VEZETŐ HATALMA, FRANCIAORSZÁG ÉS NÉMETORSZÁG ELITJE MINDENT EL FOG KÖVETNI AZ INTEGRÁCIÓÉRT,
tisztában van azzal, hogy elérkezett az a pillanat, amikor határozottan kell fellépni, és el jutottak arra a pontra, hogy a közös eladósodás felvállalásával egy döntő lépést tettek a szorosabb inetgráció felé, a bezárkózás helyett ez egy nagy lépés a déli országokkal vállalt szolidaritás felé, amely nélkül kevés esély látszik az EU egyben tartására.
Ennek pénzügyi alapja a “Next Generation EU” pénzalap, amelyből 440 milliárd eurót támogatásként osztanak szét, 60 milliárddal szemben hitelgaranciákat vállalnak, 250 milliárd pedig olcsó kölcsön lesz. A fedezetet 2021 és 2024 között pénzpiaci hitelfeltétellel teremtik elő – a 750 milliárd összességében az EU GDP-jének 1,5 százaléka. A 2028 és 2058 között tervezett törlesztéshez a szén-dioxid-kibocsátásra és a digitális pénzügyi átutalásokra kivetett EU-s adó nyújthat fedezetet.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
