Ha mozi, akkor pattogatott kukorica, ez megkérdőjelezhetetlen alapvetés, még akkor is, ha a mai mozis büfékben egy csomó alternatíva van édes és sós fronton egyaránt. Sőt: Amerikában egyes helyeken szokás ecetes uborkát falatozni a film alatt a moziban, csak úgy önmagában, nem viccelek, saját szememmel láttam, kóstoltam is, és pont olyan borzasztó volt, mint ahogy hangzik. Az világos, hogy a popcorndivat nyugatról jön; nem is kell nagyon idősnek lenni ahhoz, hogy az ember emlékezzen arra, amikor a magyar mozikban még a perec volt az alap rágcsálnivaló, ahogyan a színházakban is a mai napig perecet árulnak a szünetben.
Fotó: Joe Corrigan
A kérdés tehát: miért pont a popcorn? És ha már itt tartunk, miért olyan brutálisan drága? Elvégre kukoricából van meg sóból, és egyik sem indokolja különösebben, hogy 5-600 forint legyen belőle egy alig pár dekás kis adag.
A popcorn Dél-Amerikából származik, ahol több ezer éve ismerik. Valamikor a 19. században kezdtek az erre alkalmas kukoricafajták elterjedni az egész világon. Észak-Amerikában lett belőle az 1800-as évek közepén fesztiválok, vásárok, cirkuszok közkedvelt csemegéje, a népszerűsége főleg azután ívelt fel, amikor 1885-ben egy Charles Cretors nevű feltaláló bemutatta az első mobil kukoricapattogtató gépet. Egy mini gőzgéppel működött, teljesen automatizált volt, és pont úgy nézett ki, mint a mai retródizájnos popcornstandok.
Az első mozikban a 20. század elején még nyoma sem volt a popcornnak és úgy általában a rágcsálnivalóknak. Akkoriban a mozi leginkább a színházra hasonlított, elegáns és művelt, igényes közönséggel, akiknek eszükbe sem jutott volna filmnézés közben hangosan csörögve-zörögve enni. A helyzet a hangosfilmek elterjedésével, az 1920-as évek végén változott meg, amikor már széles néptömegek élvezhették a mozgókép csodáját anélkül, hogy a némafilmekkel kényszerűen együtt járó olvasással kellett volna fárasztaniuk magukat.
A mozi felfutása egybeesett a nagy gazdasági világválsággal – az olcsóságával egy sor más, költségesebb szórakozási fajtát tudott kiváltani az elszegényedő tömegek számára. Élelmes vállalkozók az utcán, a mozik előtt kezdtek popcornt árulni, amit a mozik üzemeltetői előbb-utóbb kénytelenek voltak beengedni a termekbe is. Később rájöttek, hogy ez jó üzlet, és benn a mozi épületében ők maguk üzemelték be a büféket. A popcorn sikertörténetét aztán a második világháború tetézte be, amikor a cukor elég durván megdrágult (érthető, hiszen a készlet nagy részét ellátmányként vitték a katonáknak a frontra), és azzal a kukoricának konkurenciát jelentő édességek is. A háború után aztán az amerikai kultúraexport az egész világon a mozizás kötelező kellékévé tette a popcornt.
Na de ha az tette sikerré, hogy olcsó, akkor miért drága?
Nagyon egyszerű: azért adja drágán a mozi, mert megteheti. Más kaját nem lehet bevinni, a büfét meg ő maga üzemelteti, tehát monopóliumhelyzetben van, annyit kér érte, amennyit nem szégyell. És hát szégyenlősséggel nem nagyon lehet vádolni őket.
Itt bejön még egy tényező: a jegy árából csak nagyjából 40 százalék marad a mozi üzemeltetőjénél, a többi megy a film forgalmazójának (többek között ezért nem szabad direktben összemérni a filmek jegybevételi adatait a forgatás költségvetésével). A popcorn árából viszont nem kell leadni másnak a részesedést, vagyis itt lehet igazán profitot termelni. És a büfé ugye opcionális, nem riasztja el a mozizástól az embereket, ha drága; míg ha a jegyárat emelnék az egekbe, ott meglenne ez a veszély.
A mozis popcornárak Amerikában a hetvenes években kezdtek el elszállni, aztán ezt is átvette tőlük az egész világ. 1977-ben az első Csillagok háborúját még átlagosan 2,5 dolláros jeggyel nézték az amerikaiak, és 50 centes kukoricát fogyasztottak hozzá, az Ébredő erő 9 dolláros jegyára mellé viszont tavaly már 6 dollár volt a kis vödör popcorn. Ami egyébként a mozi büféjének nagyjából 60 centjébe kerül, vagyis egy egészséges 900 százalékos profitot hoz be rajta a cég. A CNN 2010-es összeállítása szerint ennél csak két durvább lehúzás létezik a világon: a hotelek minibárjainak árai, illetve az a pénz, amit a mobilszolgáltatók az sms-ekért számláznak ki.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
