Szó sincs a letelepedési kötvény reinkarnációjáról – állítják a hivatalos szervek, miután Kínában felbukkant egy erre utaló hirdetés. Mindeközben az USA tiltakozik, mert Magyarországon több százan csalással jutottak útlevélhez.
„Az egyik orosz ügyfelem egy Zalaegerszeghez közeli kis faluban vett házat, 800 ezer forintért. Meg is kapta a tartózkodási engedélyt, de oda sem ment, a számlákat sem íratta a nevére. Egyszer csak felhívott a falu polgármestere, hogy valakinek fizetnie kellene a rezsit. Persze hogy kamu volt az egész, csak az uniós szabad mozgás kellett” – meséli pár éves sztoriját a HVG-nek egy főképpen orosz és ukrán ügyfelek magyarországi tartózkodását segítő ügyvéd. Mindennapi történet volt az ilyen a Rogán Antal által kiötlött, botránykővé vált letelepedésikötvény-program előtt: a tartózkodási engedélyre hajtók megvették az olcsó ingatlanokat, és ez akkoriban majdnem elegendő volt a kedvező elbíráláshoz. A biznisz azonban 2013 után kihalt, a gazdag külföldieket az államkötvényes konstrukció felé terelték. A busás közvetítői díjakat pedig zömmel a kormányhoz közel álló, részben offshore cégek mögé bújó üzleti kör szedte be. A kevésbé tehetősek az egyszerűsített honosítással próbálkozhattak, hogy magyar állampolgársághoz jussanak.
„Nehogy azt higgye bárki, hogy tavaly megszüntették a letelepedésikötvény-programot, bármikor újratölthetik, legfeljebb más formában. Azért, hogy Magyarországon egyszer s mindenkorra ne lehessen befektetésért letelepedési jogot kapni, az alaptörvényt kell módosítani” – fakadt ki Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. Állítja, kezdeményezésük független a Direkt36 portál minapi cikkétől, amely szerint egy hongkongi ügynökcég 25 millió forintos ingatlanvásárlás és 15 millió forint közvetítői díj kifizetése fejében „garantált” magyarországi tartózkodási engedélyt ígért kínaiaknak. A fő szervező LSP International Ltd. nevű cég mögött ugyanaz a Lian Wang üzletember áll, aki kulcsfigurája volt a letelepedési kötvényes üzlet kínai terítésének is.
hvg.hu
„A Belügyminisztérium határozottan cáfolja, hogy ingatlanalapú letelepedési programra hivatkozással tartózkodási engedély kérelmezésére van lehetőség” – válaszolta a HVG-nek a tárca sajtóosztálya. A Kormányzati Tájékoztatási Központ pedig hangsúlyozta: „A kormány semmiféle ingatlanalapú letelepedési programot nem indított és nem támogat, aki ingatlanvásárlásra hivatkozva ad be kérelmet, nem kap automatikusan sem tartózkodási, sem letelepedési engedélyt.” A kínai ügynökcég azonnal eltávolította az internetről az ominózus hirdetést, majd közzétette: ajánlatuk „nem hivatalos magyar kormányzati program. Valójában az történt, hogy az LSP kellő körültekintés nélkül követte más közvetítők marketinggyakorlatát.” Az LSP azonban korántsem olyan kispályás ügynök, hogy mások félreérthető kampányát koppintaná le.
„Ahhoz terroristának kell lenni, hogy Magyarország egy gazdag külföldit ne engedjen be” – mondja a HVG-nek egy arabok, indiaiak, törökök letelepedését segítő jogász. Szerinte az egész rendszer diszkriminatív. Ha egy külföldi vesz egy drága budapest-belvárosi lakást, és felmutat egy vastag bankszámlát, sima az útja, érkezzen bárhonnan, a Földközi-tenger déli partjának bármely államából. Akinek viszont csak albérlete és a magyar átlagjövedelemnek megfelelő vagy azt kissé meghaladó bevétele van, azt jó eséllyel elutasítják. „Előfordulhat, hogy bűnözők is átcsúsznak a szűrőn” – veti fel Mirkóczi. A felmutatott vagyon eredetét ellenőrzik ugyan a hatóságok, megnézik az uniós bűnügyi nyilvántartást, lefuttatják a terrorizmussal és pénzmosással kapcsolatos nemzetközi listákat, de „annak például már nem mennek utána, hogy egy legális karibi útlevéllel igazolt személyazonosság mögött valójában ki áll. Márpedig ott bárki szerezhet magának okmányokat” – érvel. „Akinek kevesebb pénze van, az érdekházassággal próbálkozik, vagy beiratkozik egy magyar egyetemre. Mindkét jelenség megszaporodott az utóbbi időben” – teszi hozzá a jogász.
Bonyodalmat a magyar állampolgárság könnyített megszerzése is okozhat, amivel szintén vissza lehet élni. Erre figyelt fel az Egyesült Államok, amely a csalással szerzett magyar útlevéllel bejutottak miatt szankciókat is bevezethet Magyarország ellen. Már a kezdetektől lehetett hallani arról, hogy – leginkább Ukrajnában – szervezetten folyik az egyszerűsített honosítás olyanok számára, akik nem feleltek meg a feltételeknek, például nem volt magyar felmenőjük. Ezt a kis hiányt különféle hamisításokkal át lehetett hidalni, azt pedig, hogy a kérelmezők nem tudnak magyarul, az ügyintézők segítségével kerülhették meg. Az állampolgársági papír birtokában aztán már kérni lehetett az útlevelet.
Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal
© Reviczky Zsolt | hvg.hu
A magyar nemzetbiztonsági szolgálatok próbálják kiszűrni az ilyen eseteket, ám Ukrajnában ez nem egyszerű, mivel ott nem ismerik el a kettős állampolgárságot. A hatóságok büntetőeljárással fenyegetik azokat, akik ilyet kérnek. Így a magyar nemzetbiztonságiak csak nagy nehézségek árán tudnak valakit anélkül ellenőrizni, hogy felhívják rá a figyelmet, és veszélybe sodorják. Mindazonáltal a magyar hatóságok számos esetet feltártak, több mint félszáz ügyben folyik büntetőeljárás állampolgársági ügyekkel kapcsolatban. Buktak le önkormányzati dolgozók éppúgy, mint kormányablakok munkatársai. Csakhogy a politikai cél minél több határon túli magyar állampolgár fogadása, a biztonság csak ez után következik. Például a politikusok többször is céloztak rá, hogy a honosításnál a nyelvismeretet nem kell olyan komolyan venni. Bagatellizálták a csalásról szóló híreket is. Semjén Zsolt, a nemzetpolitikát felügyelő miniszterelnök-helyettes szerint „az egymilliós számhoz viszonyítva jelentéktelen számú visszaélés történt”.
Az amerikaiak 700 esetről beszélnek, ami talán tényleg nem sok, de ahhoz elég lehet, hogy meggondolják, ne állítsák-e vissza a vízumkényszert. Az esetről tudósító cikkek szerint tavaly októberben 30 olyan személy tartózkodott az Egyesült Államokban, aki csalással jutott magyar útlevélhez. Pintér Sándor belügyminiszter sem nagyon aggódik, szerinte a fokozott amerikai érdeklődés a vízumkiadási folyamat kétévente esedékes felülvizsgálatának része, ám azt újabb miniszteri kinevezése előtti meghallgatásán ő is elismerte, hogy tárgyaltak az amerikaiakkal a magyar állampolgársági zűrökről. „Tényleg vannak visszaélések a magyar útlevelekkel – közölte Pintér –, a magyar fél is mondott erről számokat, az amerikai fél is, és ezek a számok nem találkoztak.”
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
