Egy rejtélyes vizsgálat eredményeiről beszélt.
Interjút posztolt Facebook-oldalán Kásler Miklós, amelyben a koronavírus elleni vakcinák hatékonyságáról beszélt. Az emberi erőforrások minisztere azt mondta, az oltás a legfontosabb védekezési eszköz a koronavírus ellen.
A miniszter azt mondta, a jelenlegi megfertőződéseket szinte teljes egészében a brit, valamint az indiai vírusmutánsok okozzák, miközben a vakcinát az eredeti, Kínából kiinduló koronavírus-törzs ellen fejlesztették ki. Arról beszélt, hogy
a vírusvariánsok ellen alacsonyabb védettséget alakítanak ki a vakcinák,
és fél év elteltével folyamatosan csökken a hatékonyságuk.
Kásler azt mondta, “általánosan, tényekre alapozva” tudja bizonyítani, hogy a Magyarországon alkalmazott összes vakcina hatékony. Megemlítette, hogy az eddigi vizsgálatok alapján 69 és 88% közti hatékonyságot mértek a vakcinák esetében a fertőzés megelőzésének tekintetében. Azt nem fejtette ki, melyik oltóanyag bizonyult a leginkább és a legkevésbé hatékonynak.
A betegség súlyos lefolyásával szemben 88 és 98% közti védelemről beszélt az oltóanyagok esetében. Kategorikusan kijelentette, hogy az oltóanyagok megfelelő védelmet alakítanak ki a fertőzéssel szemben. Hozzátette,
9500 ember életét védték meg az oltóanyagok,
ennek majdnem feléről azt állította, hogy a keleti oltóanyagokkal immunizálták.
Azt mondta a Sinopharm-oltóanyagokkal kapcsolatban, hogy az USA “közvetett módon elfogadta, hogy a vakcina hatásos“, mivel megengedik a kínai oltással immunizáltaknak a beutazást. Szerinte a hatásosságot az is bizonyítja, hogy a WHO már korábban megadta a zöld utat az oltásnak.
Kásler májusban immunitásvizsgálatot kezdeményezett, és az eredmények alapján azt állítja, hogy a sejtes és a humorális immunitás is biztosított az összes oltóanyag esetében. Szerinte az eddigi vizsgálatoknak nem volt tudományos megalapozottsága, mivel azok szerinte nem vizsgálták a beoltottak védettségét.
Kijelentette, hogy a jelenlegi eredmények alapján az első oltás után minden vakcina esetében van értelmezhető mértékű immunválasz. Azt mondta, az mRNS alapú oltások, azaz a Pfizer és a Moderna esetében gyorsan kialakul immunválasz, azonban elmondása szerint a hatékonyságuk is gyorsan csökken.
Azt mondta, a többi vakcina esetében a védettség lassan nő, az AstraZenecával való második oltás után azonban elmondása szerint a hatékonyság “nem ismert okok miatt csökken”. Mindezek miatt további oltásokat nem javasol beadatni az AstraZeneca-vakcinákkal.
“A Sinopharm-vakcinával végzett átoltás szélesebb spektrumú védelmet biztosít, mint az összes többi,
elsősorban messenger-RNS alapú vakcinák, ugyanis itt a vírus összes fehérjéje ellen kialakul az immunitás, nemcsak a tüskefehérje ellen, ami persze, mutálódik is.”
Ezek után arról beszélt, hogy a “világ szakirodalma” nem ismeri azt a szintet, ami után kialakul a sejtes immunitásnak azon szintje, ami garantáltan védelmet biztosít a koronavírus ellen. Szerinte ezt azért nehéz figyelembe venni, mert az egyének immunitási státusza nagyon változékony.
Érdekesség, hogy szerbiai adatok alapján a Sinopharm-vakcinával oltottak közül nagyon sokan kerültek be a kórházba koronavírus-fertőzéssel. A kórházban ápoltak többség oltatlan, a másfajta vakcinával oltottak azonban csak elenyésző arányban szorulnak kórházi ápolásra.
Jó döntésnek nevezte, hogy a harmadik oltást javarészt másfajta vakcinákkal végzik. Arról beszélt, 18 év felett minden korcsoportban ajánlott a harmadik oltás felvétele, mert minden esetben csökken az oltás hatékonysága bizonyos idő elteltével.
Kásler szerint a cukorbetegség jelenti a legnagyobb rizikót, ugyanis
adatai szerint a koronavírus miatt elhunytak 33%-a diabéteszes,
miközben a társadalom mindössze 8%-a érintett a betegségben. Azt mondta, a cukorbetegek nem fertőződnek meg könnyebben, mint mások, de a halálozás rizikója 3-4-szeresére nő, a fiatalok esetében pedig 10-15-szörösére nő az érintettek esetén a betegséggel nem rendelkezőkhöz képest.
A krónikus tüdőbetegek előfordulása 2% a magyar társadalomban, a koronavírusban elhunytak között azonban 10%-nyian vannak. A szívbetegséggel rendelkezők aránya szintén 2%-os a magyarok között, a fertőzésben elhalálozottak között azonban 11%-os arányt mértek. Az immunhiányos és daganatos betegségek esetében hasonló arányra számítanak, ott még nem fejeződtek be a vizsgálatok.
Kásler Miklós interjúját itt lehet megnézni teljes terjedelmében:
(Kásler Miklós/Facebook/Nyugati Fény) | forrás
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.