Mi a baj azzal, hogy Orbánról színdarab készül? Több mint azt gondolnánk… – vélemény

A napokban kiderült, hogy a Pozsgai Zsolt által írt dráma Antall József és az ifjú Orbán Viktor véletlen találkozásáról és párbeszédéről szól és maga a szerző álmodja színpadra. Mindehhez hozzátartozik, hogy hatszázezer forinttal támogatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma „A miniszterelnök és a fiú” című darabot, amit a Kálomista Gábor által vezetett Thália mutat be április végén.

Mi ezzel a baj?

Alapvetően semmi. A rendszerváltás fontos epizód a magyar történelemben, bizonyára izgalmas és érdekes előadás születhet egy fiktív párbeszédből is, ami két, akkoriban meghatározó politikusról szól. Még azzal sincs baj, ha Kálomista és csapata ezt direkt propaganda-célzattal hozza létre.

Akkor mi a gond? Az első keserű íz akkor éri el a szánkat, amikor látjuk, hogy az egyik szereplő egy elhunyt egykori kormányfő, a másik pedig egy jelenleg is regnáló miniszterelnök. Ezen még túllépnénk, hiszen ki tiltja meg, hogy csak halála után készüljön egy politikusról művészeti alkotás? Azt már nehezebben veszi be a gyomrunk, hogy mindezt állami támogatással valósítják meg egy olyan színházban, amit egyébként is több száz milliós pénzekkel töm ki a kormány.

Ha összetettebben próbáljuk ezt szemlélni, a keserű szájíz mellé undort is érezhetünk. Olyan előadók részesülnek támogatásokban, akikről egykor azt gondoltuk, hogy a pop-ipar középszerű- és selejt termékei. A rendszerhez hű ripacsok, agresszív kultúrabárdolók, nímandok. Ugyanez igaz a színházakra is.

Mindeközben a 2010-es években még virágzó, mára már elfeledett kisszínházak, alkotóközösségek, érdemi művészek, és nem utolsó sorban maga a színház- és filmművészet legnagyobb alma matere, az SZTE mostanra csak rom maradt.

Azok miatt, akik megünnepeltetik egy színdarabbal a mételyező rendszer vezetőjét. Ez a baj az Orbán-darabbal. Semmi több…

Jabronka Richárd

forrás