Két hónapig titkolta az állami vagyonkezelő a tavalyi beszámolóját: a költségvetés szempontjából 200 milliárd forintot meghaladó buktát sikerült összehozni, ráadásul a jelentést csak korlátozásokkal hagyta jóvá a könyvvizsgáló.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. leköszönt vezérigazgatója júliusban benyújtotta Bártfai-Mager Adrea tárca nélküli miniszternek az MNV Zrt. által kezelt vagyon eredménybeszámolóját – amit a miniszter 280 milliárd forint kiadással és 72,2 milliárd forint bevétellel – vagyis 207,8 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal augusztus 17-én jóváhagyott. Ezt követően azonban további másfél hónapig jegelték a jelentés nyilvánosságra hozatalát – amit most tettek meg a vagyonkezelő honlapján. Eszerint az állami vagyon nem hogy hozta volna, hanem százmilliárdjával vitte az adófizetők pénzét úgy, hogy nem is lehet tudni minden egyes milliárd sorsáról.
A jelentés nyilvánosságra hozatalát több ok miatt is halogathatták. Ezek közül csupán egyik a gigantikus hiány. A másik, hogy több állami tulajdonban lévő vállalat tavalyi beszámolóját nem nyújtották be a cégbíróságra. Ezek közül messze kiemelkedik az állami „kukaholding”, vagyis az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., ahol többéves működés után sem sikerült megteremteni az üzemszerű működés alapjait, miközben a ténylegesen munkát végző kommunális cégek nem kapják meg a munkájuk ellenértékét.
Nyomoznak, nem tudták számba venni az átvett vagyonelemeket
Magának az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonról szóló beszámolóját is csak korlátozásokkal auditálta az Ernst & Young könnyvizsgálója. Egyrészt, mert egyes állami cégeknél folyó rendőrségi nyomozásokra vezethetőek vissza, másrészt, mert nem tudták áttekinteni a külső vagyonkezelők (minisztériumok, Magyar Fejlesztési Bank) által kezelt cégekről készült beszámolókat sem, illetve nem tudtak teljes könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni 2016. december 31-én megszüntetett költségvetési szervektől átvett vagyonelemek értékeléséről sem. Hatalmas vagyonról van szó, hisz 2016 utolsó napján a külső vagyonkezelők által kezelt eszközök értéke még 2053 milliárd forint volt, 2017 végén pedig már 7995 milliárdot tett ki – vagyis a könyvvizsgálók szűk 5000 milliárd forintnyi vagyon teljes körű számbavételére nem kaptak lehetőséget –, ezért auditálták csak részlegesen az állami vagyongazdálkodásról szóló beszámolót.
Az említett rendőrségi nyomozásokról az MNV jelentése meglehetősen szűkszavúan fogalmaz: annyi található, hogy az MNV Zrt-t érinti
„jelentősebb ügyekben érkezett adatszolgáltatási megkeresés a nyomozóhatóságok részéről bizonyos gazdasági események vonatkozásban”.
Az ügyek többsége, az MNV ismerete szerint nyomozati szakaszban van, és többségében ismeretlen tettes elleni eljárásról van szó – olvasható a beszámolóban.
19 cégben emeltek tőkét
Az MNV beszámolója szerint egy év alatt az állami vagyon értéke 10 632 milliárd forintról 11 091 milliárd forintra emelkedett – legalábbis papíron, így a növekedés 459 milliárd forint, ami némi gyógyírt jelent a költségvetésben okozott 207 milliárd forintos hiányra. Ám míg a költségvetésből valódi 207 milliárd forintot költöttek el, addig nem tudhatjuk biztosra, hogy az állami vagyon értéke valóban 459 milliárd forinttal nőtt-e, hiszen erről nem tudott megbizonyosodni a könyvvizsgáló.
A költségvetési hiány egyébként jelentős részben az állami cégeknek adott tőketámogatások miatt keletkezett. Az MNV tavaly a kormánydöntéseket végrehajtva összesen 105,3 milliárd forintos készpénzes tőkeemelést hajtott végre, összesen 19 vállalatnál – mindez most derült ki a beszámolóból.
A legtöbb pénzt 53,3 milliárd forintot a NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt, nyelte el. A cég alaprendeltetése szerint ipari parkokat fejleszt – a krédója szerint a megrendelő személyére szabott ipari ingatlanokat épít – adóforintok felhasználásával. A cég hatékonyságát jól jelzi, hogy mindössze 111,8 millió forint nettó árbevételt hozott össze 2017-ben – így sikerült 381 millió forintos mínusszal zárnia. Emlékezzünk, mindezt 53,3 milliárd forintos tőkejuttatás mellett.
Amihez nyúl az állam, az viszi a pénzt: Tokaj, Malév GH, szemétügyek
A Volánbusz Zrt 17,9 milliárd forintos tőkeemelést kapott, de 6,3 milliárd forinttal tolták meg a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft-t is, amelynek működést még az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is kifogásolta egy a napokban megjelent jelentésben. Az ÁSZ szerint a cég fő tevékenységi köre vagyonkezelés, közfeladatot nem látott el, közszolgáltatást nem végzett, hulladékgazdálkodással összefüggő operatív tevékenységet nem folytatott.
2017-ben 4,1 milliárd forintnyi tőkét kapott a Malév GH Zrt. – amely a volt nemzeti légitársaság földi kiszolgáló cége. A Malév GH a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren működő négy kiszolgáló egyike, ám a piaci versenyt nem bírja, ugyanis tartósan veszteséges az anyacéghez hasonlóan. Ugyanakkor, míg az Orbán-kormány a Malévot szó nélkül csődbe engedte 2012-ben, a GH-be évek óta önti a pénzt.
Budapest, 2013. január 29.
Egy 1993-ban, a borászat megalakulásakor palackozott 5 puttonyos Tokaji Aszú (b), valamint két palack, az elmúlt évek évjarátából származó bor a Tokaj Kereskedőház Zrt. sajtótájékoztatóján a Budapest Corinthia Grand Hotelben 2013. január 29-én.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Hasonlóan nyeli az állami milliárdokat a Grand Tokaj Zrt.-re átkeresztelt állami szőlőfeldolgozó cég. A Grand Tokaj az elmúlt években rendszeresen állami mankóra szorult, miközben folyamatosan veszteséges: tavaly 1,2 milliárd forint mínuszt hozott össze a 2016-os 3,8 milliárdos mínusz után. Tavaly a Grand Tokaj Zrt 2,3 milliárd forintos tőkeemelést kapott, miközben a korábbi években 4,5 milliárd forintnyi tulajdonosi hitelt is felvett.
A Malév Zrt., – amely felszámolás alatt van mind a mai napig – tartozik az MNV Zrt.-nek egy korábbi, 9,2 milliárd forintos tulajdonosi hitellel, amely vélhetően nem fog betérülni. A 9,2 milliárd forintos kölcsön csak a második legnagyobb tétel, az MNV által az elmúlt években nyújtott hitelek közül. A csúcstartó egy 10 milliárd forintos tulajdonosi hitel, ám hogy kinek, az még a beszámolóból sem derül ki, mivel a cégnév helyén az a hivatkozás szerepel, hogy: „üzleti titkos projekt”. Az MNV Zrt. minden éves beszámolójában elrejt egy-egy ilyen rejtjeles tételt, ám ezen eddig még egyetlen országgyűlési képviselő sem akadt ki.
forrás: zoom.hu
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
