Ötvenszeresére nőtt az igény, de nincs szén.
Egy észak-somogyi Tüzép-telep alkalmazottja a Népszavának azt mondta, elképesztően nagy a kereslet, csak éppen nem tudjuk kielégíteni, ugyanis
szinte lehetetlenség
szenet beszerezni. A minimális mennyiséget Csehországból hozzák be, azonban ez semmire sem elég.
Mint mondta: az elmúlt években rendre ugyanannyi szén fogyott náluk, az idén nyár közepe óta viszont sokszorosára emelkedett az igény: akár ötvenszer többen is keresték őket, mint a korábbi években.
“Már nyitás előtt fél órával csöng a telefon, s egész nap folyamatosan vesszük fel a megrendeléseket, ám még így is előfordult, hogy a záráskor vagy 150 nem fogadott hívásunk volt”
— számolt be róla a Tüzép-telep alkalmazottja.
Ahogy megjelentek a hírek, hogy csökkentik a gázártámogatást, akinek módjában áll, más tüzelőanyag után néz, hiszen a falvakban még sokan nem bontották el régi a cserépkályhájukat.
Tekintve, hogy a magyarországi szénbányászat teljesen leamortizálódott, a Tüzép-telepeken import tüzelőanyagot értékesítenek, ám az eddig jól működő, magyar igényeket is kielégítő cseh, lengyel és német import drasztikusan visszaesett, a saját belső keresleti igények miatt.
“A csehektől és a németektől barnaszén, a lengyelektől feketeszén érkezett, utóbbi mostanra teljesen eltűnt a piacról, ahogyan a német brikett is”
— fejtette ki egy másik tüzépes dolgozó, aki egy somogyi kisváros tüzelőanyag-kereskedését vezeti.
A legmagasabb fűtőértéke a lengyel szénnek van, de ez a legdrágább is, ráadásul a vékonyabb falú kályhákba nem is alkalmasak, mert túl magas hőfokon égnek. A magyarországi feketeszenet termelő bányákat rég bezárták, barnakőszenet pedig iparági szakértők szerint jelenleg egyedül Felsőnyárádon termelnek, nagyjából évi százezer tonnányi mennyiségben.
Orbánék viszont a lignit kitermelését és forgalmazását ösztönzik,
ami azért is különös, mert 2016-ban még azt tervezték – egy kormányrendeletet értelmében -, hogy betiltották volna a lignit lakossági forgalmazását. A szénnél jóval alacsonyabb fűtőértékű, ám magas kén- és szállópor tartalma miatt ugyanis komoly veszélyt jelent a környezetre és az egészségre. A kormányzat azzal indokolta, hogy nem tiltották be a lakossági forgalmazást, hogy hat évvel ezelőtti adatok szerint, csaknem 100 ezer család fűtött lignittel, és 300 ezer tonna fogyott belőle.
Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere azt mondta:
“Mindössze azt akarják felmérni, érdemes-e Mészáros Lőrincnek szénbányát nyitni”.
A kormányzat, a szeptemberi központi “felmérésével”, azt szerette volna megtudni, hány háztartásban vásárolnának idén barnakőszenet, Kübekházán mindössze 15-en feleltek igennel. A Csongrád-Csanád megyei település polgármestere elmondta,
“a döntéshozók egy másik mátrixban élnek”,
hiszen szenes kazánt már a falvak intézményeiben is csak elvétve látni, s a fűtő, mint szakma is kihalóban van.
A miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület már számos alkalommal fellépett a Sajó-völgyi lignitbányák ellen: a helyiekkel együttműködve 2019-ben elérték a sajókápolnai bánya idei bezárását, és sikerült megakadályozniuk azt is, hogy Múcsony önkormányzata külszíni lignitbányát nyisson, ahonnét évi 30 ezer tonnát közvetlenül a lakosságnak árusítottak volna.
Ezeket a folyamatokat fordíthatja most meg az az intenzív kormányzati törekvés, ami a lignitbányák újranyitására irányul.
Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia-, és Ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke a lapnak elmondta, a globális energiaválság a szén árát is megtépázta: hat-hétszeresére növekedett a beszerzés költsége. Hozzátette, ennek az energiahordozónak a fűtésben betöltött szerepe egyre csökken, Magyarországon mára minden jelentősebb fekete vagy barna szén termelő helyszín bezárt, és a korábban kitermelt mennyiségek alig néhány százaléka van jelen a piacon.
(nepszava.hu) | forrás
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
