Drágulás, áruhiány, rossz minőségű termékek várnak a magyarokra.
Csőd- és elbocsátási hullámot válthat ki a kisboltoknál az árstop kiterjesztése, míg a nagyobb üzletláncok arra kényszerülnek, hogy emeljék a nem hatósági áras termékek árait, az árstopos árukból pedig az olcsóbbak beszerzésével próbálják enyhíteni a kormány intézkedése okozta veszteségüket — összegezte az rtl.hu számára a makrogazdasági elemző.
A 2022. szeptember 30-i szinten rögzítette a kormány a tojás és a burgonya árát, így megjelenik a boltokban az árstopos krumpli és tojás.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn az újabb hatósági áras termékeket felvázolva azt mondta: olyan árucikkekről van szó, amelyeket jellemzően itthon állítanak elő.
Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makrogazdasági elemzője azonban a portálnak elmondta:
“Ez sem a krumplira, sem a tojásra nem áll”.
Ugyanis a szakértő még a bejelentés előtt elmondta, a krumpli beszerzését hazánk jellemzően importból oldja meg, a feldolgozott tejtermékek és tojás esetében pedig a német és a lengyel import a számottevő.
“Nem tudjuk a pontos sávhatárt, hogy van-e konkrét szám a kormány előkészítő hatástanulmányaiban arra, hogy mikortól számít valami »domináns magyar előállítású terméknek«. Tehát utólag lehet úgy is keretezni, hogy dominánsan magyar előállítású áru a tojás”
— fejtette ki a szakember.
Ha a hatósági árak mostani kiterjesztéséről csak a drágulás mértéke alapján döntöttek volna, akkor az alábbi termékekre kellett volna árstopot bevezetni a Portfolio.hu összesítése alapján:
- Trappista sajt: 95 százalékos drágulás
- Rétesliszt: 94 százalékos drágulás
- Fehér kenyér: 92 százalékos drágulás
- Félbarna kenyér: szintén 92 százalékos drágulás
- Legalább 80 százalék zsírtartalmú vaj: 87 százalékos drágulás
Ugyan a hatósági árakat a kormányzat az egyre emelkedő árak miatt vezette be,
az intézkedés további dráguláshoz vezet.
“Mivel az árstoppal érintett termékek esetében a kiskereskedő vagy kiskereskedelmi lánc nem termel nyereséget, vagy akár veszteséget is elszenvedhet, az intézkedés hatásait más termékek árának megemelésével kompenzálják”
— magyarázta a szakember, hozzátéve, a tapasztalat az, hogy ha valamire hatósági árat vezetnek be, akkor a hasonló, helyettesítő termékek árai jócskán megugranak.
“Erre jó példa a csirkemell és a csirkefarhát, amin február óta árstop van. Mit csináltak erre az üzletláncok? Beépítik a veszteséget a helyettesítő termékek árába. Az inflációs adatok alapján látjuk, hogy a többi feldolgozottcsirke-termék ára megugrott. A csirkecombnál egy év alatt 61 százalékos, a csirkeszárnynál 53 százalékos, a bontott csirke esetében 59 százalékos drágulást láttunk”
— sorolta Csiki Gergely.
A szakember szerint az árstop kiterjesztése következtében, várhatóan több korlátozással is találkoznak majd a vásárlók, mert a boltok vásárlási limit bevezetésével próbálják elkerülni az áruhiányt egy-egy termék esetében.
A hatósági árak okán pedig a termékek minősége is jelentősen romlik. Az áruházláncok az árstoppal érintett termékek közül
igyekeznek a rosszabb minőségűeket kínálni, mert ezeken keletkezik a legkisebb veszteségük.
“Ez már most is megfigyelhető: a hatósági áras termékekből a vevők rosszabb minőségűeket is találhatnak a polcokon”
— mondta a makrogazdasági elemző.
Az árstopok miatt sok kisboltban elrejtik a hatósági áras termékeket, mert annyi veszteséget termeltek.
Az árstopok bevezetése miatt a hazai élelmiszerláncok egy része az Alkotmánybírósághoz fordult. Úgy látják,
a kormány visszaélt jogalkotói jogkörével,
és sérti a jogbiztonság követelményét, hogy az ideiglenesnek ígért intézkedést további hónapokra terjesztették ki.
A KSH szerdai közlése szerint októberben a fogyasztói árak átlagosan 21,1 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Ezen belül az élelmiszerek ára 64,4 százalékkal emelkedett.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
