Mindig a legnagyobbak járnak jól.
Egy éven belül világszerte csökkenhet az infláció, ennek ellenére föl kell készülnünk rá, hogy ebben az évtizedben sokkal magasabb inflációs- és kamatkörnyezetben működik majd a globális gazdaság, mint a koronavírus-járvánnyal záruló, csaknem két évzizedes időszakban – erre számítanak a Hold Alapkezelő vezetői.
Szerdai sajtóbeszélgetésükön elmondták, Magyarországon is csökkenhet az infláció, bár a kormány intézkedései hosszabb távon inkább növelik, mint csökkentik azt, az pedig, hogy megpróbálják semlegesíteni a jegybank kamatemeléseit, megnehezíti az MNB dolgát, hogy ellássa inflációcsökkentő feladatát.
Az egészen nem is a kormány, inkább a
bankok
fognak rövid távon nagyon sokat keresni.
Sokan abnomrális állapotként tekintenek a mostani gazdasági helyzetre, pedig az volt abnormális, ami a koronavírus-járvány kirobbanását megelőző évtizedben zajlott – kezdte a sajtóbeszélgetést Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója.
Mint mondta, az 1980-as évektől a koronavírus-járványig tartó négy évtizedet a folyamatos globalizáció jellemezte, ami a tőkének nagyon kedvező feltételeket teremtett. Hatékonyan ki lehetett bárhová szervezni a termelést, le lehetett nyomni a bérköltségeket, ezzel eltűnt az infláció, csökkentek a kamatok, felmentek a befektetési eszközök, részvények, kötvények árai. Akinek megtakarítása, befektetése, vállalkozása volt, nagyon jól járt ebben a negyven évben, mert nem volt infláció, olcsón lehetett finanszírozást szerezni.
Móricz szerint egy ideje tudni lehetett, hogy ennek az állapotnak egyszer vége lesz, ezt kicsit előrébb hozta a koronavírus.
A járvány kínálati sokkot okozott, amire a kormányok és a jegybankok azzal válaszoltak, hogy rengeteg pénzt toltak a gazdaságba a kereslet élénkítésére, akkor, amikor a munkaerőpiacok már elég feszesek voltak, vagyis világszerte nagy volt a munkaerőhiány. A járvány okozta lezárásokkal a globalizáció is megtorpant, a termelési láncoktól kezdve a turizmuson át, amire aztán az orosz–ukrán háború is rásegített.
Az idei inflációs sokk és az ezzel járó monetáris szigorítás azt okozta, hogy akinek megtakarítása volt, az
20-25 százalékot
vesztett reál értelemben, a részvények és a kötvények árfolyama is esett.
Számítani lehet arra is, hogy a tőkepiacoknál lassabban reagáló ingatlanpiacon is megtorpanás lesz, a szakértő azzal kalkulál, hogy a következő években nominálisan is csökkennek az ingatlanárak. Ilyen, hogy a részvények és kötvények árfolyama is egyszerre esik, már nagyon régem nem fordult elő, legalábbis az elmúlt évtizedekben nem lehetett ilyet tapasztalni, mert amikor visszaesett a gazdaság – magával rántva a részvénypiacot –, általában az infláció is csökkent, a jegybankok le tudták vinni a kamatokat, ami a részvény- és kötvénypiacnak is segített.
Most az infláció a legnagyobb probléma, a jegybankoknak a gazdasági visszaesés közben kellett kamatot emelniük. Ennek eredményeként nagyobb vagyonvesztés történt a tőkepiacokon, mint a sokkal drámaibb válságnak megélt 2008-as krízis idején, azért, mert a részvény- és kötvényárak is csökkentek.
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!