A roma és a magyar nép kultúrája kölcsönösen hatott egymásra, illetve a két népben közös a hit, a hagyományok tisztelete és a család szeretete – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere a Roma Koordinációs Tanács hétfői budapesti ülésén. Kásler Miklós úgy vélekedett: a magyarságra mindig jellemző volt az az ősi és keresztény tradíció, hogy méltányolta a Kárpát-medencébe érkező többi nemzetet és a békés együttélésre törekedett. Ez volt mindig a jellemző a romák és a magyarok együttélésére – tette hozzá a politikus.
A miniszter kifejezte reményét, hogy a két nép az egyenjogúság alapján, egymás hagyományait kölcsönösen tiszteletben tartva képes a jövőben is együtt élni, egyenlőként és egyenrangúként. Ugyanakkor – folytatta – az egyenlőség nem egyformaság, mert az Isten minden embert egyéniségként teremtett. A liberális világszemléletnek pedig éppen az a legnagyobb hibája, hogy egyenlőséget hirdetve egyformává akarja tenni a világon élő embereket – fűzte hozzá. – Nem veszik észre, hogy az egyenlőség alapja nem a liberalizmusban van, hanem a Bibliában kell keresni – fogalmazott Kásler Miklós. Balog Zoltán romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos azt hangsúlyozta, Európában elsőként Magyarország vállalta fel a romaügyet, amelynek eredménye lett az európai roma keretstratégia megalkotása.
Ez egyben azt is jelentette, hogy a kormány 2010 után a „roma témát” a magyarországi és a nemzetközi prioritások közé emelte és a szociális kérdések mellé szorosan hozzárendelte a kultúrát is, illetve bekapcsolta az egyházakat is a koordinációba – mondta. A változást jól mutatja, hogy miközben 2010-ben csupán egy romatelep-felszámolási program megvalósítására volt pénz, ma versenyeznek az önkormányzatok a rehabilitációs programokért – fűzte hozzá. Mindennek nyomán, a „roma világ” szinte minden mutatójában, főleg a foglalkoztatás terén jelentős javulást értek el – mondta Balog Zoltán.
Farkas Félix, az Országgyűlés roma nemzetiségi szószólója azt mondta, hogy 2010-ig semmilyen előrelépés nem történt romaügyben, ám a kormányváltás után megkezdődött a cigány népesség hatékony felzárkóztatása. A tanács létrehozásával pedig megkezdődött a leszakadó rétegek visszaemelése, a kirekesztettek integrációja és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása. Továbbá a 2014-es 3 milliárd forintról 2018-ra 10 milliárd forintra nőtt a nemzetiségek támogatása – közölte. Mindez azt jelenti, hogy fontos Magyarországnak és a kormánynak a cigányság – hangsúlyozta a nemzetiségi szószóló.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
