Orbán újabb elképesztő kijelentése: Nincs ember ebben az országban, aki szerint a szegénység nőtt volna!

Megosztás

Tweet

Megosztás

Megosztás

Email

Kommentek

Ellenzéki kérdésözönt kapott Orbán Viktor az idei utolsó azonnali kérdések és válaszok órájában a parlamentben. Az MSZP elnökhelyettese a „vénkurvázós” szolnoki polgármesterről kérdezte, többen a béremelések ügyében fordultak a kormányfőhöz, a Jobbik elnöke pedig a letelepedési kötvényekről faggatta volna, de érdemi választ nem kapott. 

Ennyire fontos a szajré? Ennyire fontos a pénz? – erre volt kíváncsi Vona Gábor, amikor a miniszterelnökön azt kérte számon, hogy miért nem szünteti meg a kormány a letelepedési kötvényeket. A Jobbik elnöke élesen bírálta, hogy a kabinet az Alkotmánybíróság állásfoglalására hivatkozik, amikor nem fogadja el a korábban Orbán Viktor által jegyzett, jelenleg a Jobbik által benyújtott kvótaellenes alaptörvény-módosítást, amely véget vetne a kötvénybiznisznek. “A mohósága miatt most bukott politikusként megy ki Brüsszelbe, egy érvénytelen népszavazással és eredménytelen alaptörvény-módosítással” – fogalmazott a Jobbik elnöke.

A miniszterelnök a felvetésekre érdemben nem reagált, hanem a korábbi kormányzati kommunikációban megszokottakat ismételte: továbbra is elutasítják az illegális bevándorlást, a Jobbik pedig pártpolitikai kérdéssé züllesztette a témában tervezett alkotmánymódosítást. „Ha kell, önök nélkül, sőt ha kell, önök ellenében is meg fogjuk védeni Magyarországot az illegális bevándorlástól” – mondta Orbán Viktor különösebb konkrétumok nélkül.

Amikor a Jobbik elnöke az ellene irányuló, a fideszes médiában beindult lejáratókampányt hozta fel, a kormányfő ezt a témát is figyelmen kívül hagyta. Orbán Viktor ehelyett újra azt hozta fel, hogy a Jobbik korábban még hazaárulónak nevezte azokat, akik nem akarták megszavazni az alaptörvény kvótaellenes módosítását, de amikor az napirenden volt a parlamentben, nem támogatták. „Ön személy szerint is megbukott a vizsgán” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy most nála jelentkezik pótvizsgára, de „pótvizsga nincs”.

Farizeus, szemforgató és képmutató magatartás – ezt mondta Orbán Viktor szintén az azonnali kérdések órájában, amikor a szocialista Gőgös Zoltán a szolnoki fideszes polgármester kijelentéseiről kérdezte. (Szalay Ferenc egy október végi képviselő-testületi ülésen, amikor egy projekt miatt tiltakozó idős hölgyet hallgattak meg, azt mondta: „ennyi hülye vén kurvát”. Később a polgármester azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy azt állította, a kijelentést nem az idős hölgyre értette.)

Gőgös Zoltán kifejtette, hogy szerinte a fideszes városvezető óriási hibát követett el szavaival, a védhetetlent nem lehet védeni, majd feltette a kérdést, hogy tesznek-e a Fideszben bármilyen lépést az ügyben. Orbán Viktor erre reagálva azt mondta, arra kéri a képviselőket és mindenki mást is, hogy adja meg a tiszteletet az időseknek, a hölgyeknek és az idős hölgyeknek. Majd hozzátette, az a felfogása, hogy ha valaki hibát követ el, azt rendezze a „lovagiasság szabályai szerint”. Amikor azonban Gőgös Zoltán viszonválaszában visszatért az ügyre, Orbán Viktor gyurcsányozásba kezdett. Mint fogalmazott, nem emlékszik arra, hogy a képviselő akkor tiltakozott volna, amikor a pártelnöke az őszödi beszédében az egész országot trágár szavakkal illette.

“Van kutyám, Nárcisznak hívják, és olyan területen van, amelyet az édesapám tulajdonol” – ezt az LMP-s Hadházy Ákos kérdésére válaszolta a kormányfő. Az ellenzéki politikus azt az egyszerű kérdést tette fel, hogy Orbán Viktornak rokona-e Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, amire a miniszterelnök nemmel válaszolt. Ezután Hadházy Ákos arról érdeklődött, hogyan válhatott egy „tönkremenés szélén álló” gázszerelőből hat év alatt a harmincegyedik leggazdagabb magyar, illetve hogy a Mészáros Lőrinc által bérelt hatvanpusztai birtokon hogyan lehet ott a kutyája. „Olyat láttam már, hogy rokonának kiadja az ember a kutyáját, de olyat nem láttam, hogy egy idegennek kiadja.” Ezután rövid zavar támadt az ülésteremben, hogy meddig tart a válaszadási kötelezettség, és mi az, ami már a magánszférába tartozik, de végül a kormányfő a már említett mondatot adta.

Kitart Orbán Viktor amellett, hogy a szaúdi Ghaith Pharaon magyarországi tevékenysége a magyar törvényeknek megfelel, és nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországra nézve. Az Interpol és az FBI által körözött külföldi üzletember ügyét a jobbikos Gyöngyösi Márton hozta fel az Országgyűlés ülésén, szóvá téve, hogy számos befektetéssel rendelkezik nálunk, még a kormányfő tőszomszédságában is vásárolt ingatlant. Orbán Viktor már korábban is amerikai titkosszolgálati játszmákat emlegetett Pharaonnal összefüggésben, ezúttal pedig annyi újdonsággal is szolgált, hogy szerinte a Jobbikot is amerikaiak látják el információval. Jelezte is, hogy a tengerentúlon külpolitikai irányváltás van készülőben, így azt javasolta az ellenzéki pártnak, hogy „nézzen új gazda után”.

Az LMP frakcióvezetője, Schmuck Erzsébet az elszegényedés és a társadalmak kettészakadása ügyében kérdezte a kormányfőt. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis Magyarországon ugyanez a folyamat játszódik le, a kormány pedig a gazdagokat és a tőkét támogatja ahelyett, hogy például többkulcsos személyi jövedelemadót vezetne be, illetve csökkentené a munkavállalók járulékát, hogy a minimálbér felett keresők is jobban járhassanak. A miniszterelnök erre azzal válaszolt, hogy a minimálbér emelése önmagában jó, ez pedig idővel felfelé tolja az általános bérszínvonalat is. Mi mást kellene tenni az alacsony jövedelműek érdekében, mint hogy emelik a minimálbért – tette fel a kérdést Orbán Viktor, majd hozzátette, hogy ha valaki ezt kétségbe vonja, akkor ki van zárva az ügyben az értelmes gazdaságpolitikai vita, és szerinte a mostani diskurzus kívül van a logikus gondolkodás keretein.

Bérek ügyében a Jobbik is azonnali kérdéssel fordult a kormányfőhöz. Volner János frakcióvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a béremelésekből a kabinetnek pluszadóbevételei vannak, amelyeket a párt szerint nem a bankoknak és a gazdag vállalkozásoknak, hanem inkább az embereknek kellene adni. Orbán Viktor válaszában azt mondta, hogy a munkaadók és a munkavállalók képviselői megállapodást kötöttek a bérekről, amit a kormány elfogadott és üdvözölt. Azt viszont már nem tette hozzá, hogy a megállapodás elemeit a kormány „diktálta” be a tárgyalásokra, és ezt a munkaadói oldal csak nagy vita után írta végül alá.

Nincs ember ebben az országban, aki komolyan gondolná, hogy a szegénység nőtt volna 2010 óta – ezt is Orbán Viktor mondta, komoly bekiabálások közepette. A kormányfő azután hangsúlyozta ezt a szerinte a közvélekedéssel is megegyező értékelést, hogy az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó a gyermekétkeztetés hiányosságait kérte számon. A szocialista politikus azt sürgette, hogy a rászoruló gyerekek a szünidőben is kapjanak étkezést, és „ne lopják el” az erre szánt pénzt. A miniszterelnök válaszában éveket ugrott vissza az időben, és arra emlékeztetett – más adat említése nélkül –, hogy 2010-ben 32 milliárd volt a költségvetésben erre a célra betervezve, jelenleg pedig 72,5 milliárd.

forrás

Megosztom a facebookon

Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!

Független hírek