A két beruházás egymás ellenében hathat a jövőben, hasznosságukat pedig már a jelenlegi körülmények között sem lehet igazolni.
Tengeri kikötők hiányában a magyar embernek jószerivel csak Jókai Mór Aranyembere alapján lehet némi fogalma arról, hogy mennyire jelentős hajózási kereskedelme volt az országnak a múlt század elején. A kort, amikor még az ország határait tengerek mosták, sokan dicső időszakként képzelik el, ez a nemzeti nosztalgia pedig most azt követően ébredhetett fel igazán, hogy a kormány júliusban bejelentette: megvásárolta az Olaszországban lévő trieszti kikötő egy részét.
A vásárlás értéke 31 millió euró, azaz átszámítva nagyjából 10,1 milliárd forintba került a terület a magyar adófizetőknek. Azonban az ingatlan erős fejlesztésre szorul, mert ott sem nagy hajó nem tud kikötni, sem megfelelő infrastruktúra, raktárhelyek nem állnak rendelkezésre. A kormány további 30 milliárd forintot tervez elkölteni a 300 méteres partszakasz fejlesztésére.
Ezzel szinte egy időben már előkészítő szakaszba lépett a jelentős kínai hitelből finanszírozott Budapest-Belgrád gyorsvasút megvalósítása, amit nagyjából 750 milliárd forintos keretből tervez megépíteni a kormány. A vasút jelentős részét Mészáros Lőrinc kormányközeli vállalkozó érdekköre építheti. De mi a a két beruházással a célja az Orbán-kormánynak?
- Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a trieszti kikötő fejlesztését követően a magyar vállalkozások 24 órán belül elérhető tengeri kijárathoz juthatnak, az ottani logisztikai, raktározási tevékenység pedig az államnak is hasznot termelhet.
- A Budapest-Belgrád vasútvonal a kormány korábbi indoklása szerint magyar-szerb-kínai érdek. A kínai fejlesztési tervek (Egy út, egy övezet) arról szólnak, hogy a görög Pireuszba érkező áru vonaton minél gyorsabban legyen szállítható Európa belseje felé.
A közelmúltban Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) és Keresztes László Lóránt (LMP) országgyűlési képviselők a kormányhoz fordultak a megtérülés kérdését feszegetve. Előbbi politikust az érdekelte, hogy végül kikötőt vagy ipartelepet vásárolt-e a kormány, Keresztes pedig a két kereskedelmi útvonal kihasználtságáról, esetleges egymást kioltó hatásáról érdeklődött.
Fotó: Google Maps
Menczer Tamás, a Külkereskedelmi és Külügyminisztérium államtitkára rövid válaszában azt bizonygatta, hogy egy stratégiai fontosságú beruházás valósul meg, ami megszüntet egy versenyhátrányt a magyar vállalkozások számára. Keresztes esetében kitért már arra is, hogy szerinte a Pireusz-Belgrád-Budapest vasútvonal nem vetélytársa Trieszt kikötőjének.
A versenyhátrányra való hivatkozás azért nehezen értelmezhető, mert a magyar áruk most és a jövőben is uniós tagállamokon keresztül áramlanak, a vámunió miatt nem szenvednek hátrányt. Amennyiben viszont a magyar állam olcsóbban biztosítaná a kikötői szolgáltatásokat a magyar cégeknek, azt könnyen tiltott állami támogatássá minősítheti az uniós jog.
Az előbbi válaszok fényében érdemes Szijjártó Péter szavait idézni:
„A trieszti kikötőt azok a közepesnél nagyobb hajók tudják használni, amik a magyarországi vállalatok számára fontosak. A legnagyobb hajók a bevett gyakorlat szerint Rotterdamba vagy Pireuszba hajóznak be, ott kisebb hajókra pakolják az árut, ami így jut el többek között Triesztbe. A folyamat pedig visszafelé is így működik.”
Tehát a jelenleg létező Trieszt-Pireusz hajózási kapcsolatot szeretné meglovagolni a kormány egyidejűleg azzal, hogy
a kínai finanszírozású vasútvonal minden jelentős áruszállítási feladatot elvehet pont ettől a hajózási útvonaltól.
A fenntarthatóság és a megtérülés tehát erősen kérdőjeles. Az már ismert, hogy a Budapest-Belgrád vasút kamatokkal együtt akár 950 milliárd forintos kiadást jelent a magyar államnak, ez pedig a jelenlegi áru és utas forgalom feltételezhető élénkülése ellenére is azt jelenti becslések szerint, hogy 2000 év alatt fog leghamarabb megtérülni a beruházás – már ha akkor lesznek még vonatok. A megvalósíthatósági tanulmányt 10 évre titkosította a magyar kormány.
Keresztes László Lóránt rákérdezett a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, hogy milyen megvalósíthatósági tanulmány támasztja alá a trieszti befektetések megtérülését, de erre nem tért ki Menczer Tamás válasza.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
