Ítélet született választási csalás ügyben. Lesz mit megmagyarázni.
A választások után szinte azonnal felröppentek a hírek, hogy valami nem stimmelhetett a választási végeredménnyel. Valljuk be őszintén elképzelhető, hogy a választási iroda tisztességesen járt el, azonban bizonyosan nem látszott tisztességesnek.
Elromlott informatikai rendszer, több órás sorbaállás és elhúzódó eredményhirdetés. Az egyébként sem tisztességes feltételek között versenyző ellenzéki pártok szimpatizánsai joggal feltételezhették, valami nagyon nem stimmelt.
Most azonban ítéletet hozott a Kúria egy két pécsi szavazókör esetében:
Április 27-i végzésében a Kúria kimondta, hogy a pécsi 040-es szavazókörben sérült a választás tisztasága – írta az Átlátszó. A döntésnek a választás eredménye szempontjából nincs jelentősége, és a határozatokban sem szerepel a párt neve, azonban az egyik független szavazóköri delegált beadványa alapján született jogerős végzés közvetetten azt mondja ki, hogy két konkrét ügyben a Fidesz érdekében történt választási csalás. – írja a HírTV.
Az oknyomozó portál azt írja, a választás napján, kilenc körül egy férfi lépett a szavazóhelyiségbe, felvette a szavazólapot, majd segítséget kért a szavazatszámláló bizottság tagjaitól. A bizottság elnöke és egy szavazóköri delegált ajánlkoztak, mire a férfi kibökte, hogy neki Hoppál Péterre kell szavazni, ő ezért kapott fizetséget. A meglepett bizottsági tagok felvilágosították, hogy ebben a választókerületben nem Hoppál, hanem Csizi Péter a fideszes jelölt. Ezt követően a férfi kiment, röviden tanácskozott az utcán várakozó kisteherautó sofőrjével, majd visszajött, és leadta a szavazatát.
Konkoly-Thege Júlia, a bizottság egyetlen nem fideszes tagja a jelenet után jegyzőkönyvet akart felvetetni, de az indítványát nem támogatták. Ennek ellenére nem hivatalos jegyzőkönyvben rögzítették az esetet, amit a bizottság elnöke és összes tagja is aláírt, az elnök pedig lepecsételt.
Fél órával később hárman érkeztek a szavazóhelyiségbe, de csak ketten akartak szavazni. A szavazófülkébe is hárman vonultak be, ott hangosan egyeztettek arról, hogy kire kell szavazniuk valakinek a megbízásából, majd távoztak. Az előző esetet jegyzőkönyveztető delegált tisztán látta, hogy a „kísérőnél” egy névsor van, amelyről már kihúztak néhány nevet.
Konkoly-Thege Júlia pécsbányatelepi, személyesen is ismerte a két szavazó fiatalembert, ezért utánuk indult, hogy magyarázatot kérjen. Az utcán hallotta, hogy egy kisebb csoport épp azon tanakodik, „kit lehetne még elhozni”. A bizottsági tag telefonjával titokban felvette a beszélgetést, a felvételt és annak leiratát pedig később csatolta a választási bizottsághoz benyújtott iratokhoz.
– Sziasztok, mi volt ez itt? Mit csináltok?
– Szavazópolgár 1.: Ő a Fideszre szavaz….
– Szavazópolgár 2.: Jöttek szavazni.
– De ki ez az ember, aki itt veletek egyeztetett?
– Sz. 1.: Ez? Ja, ez a nagybátyám, az ő kedvéért, mit tudom én, mondom, jól van, akkor feljövök, azt csá. Nem akartam jönni sehova, nem akartam jönni.
– És ő meg mit akart?
– Sz. 1.: Hát ő, őt is fizeti a valaki. Mit tudom én. Fuvaros.
– Hogy mit mondtál?
– Sz.1.: Fizetik. Őt is. Ő is egy ilyen izé, megbízott.
– És kire kellett szavaznod?
– Sz. 1.: Fidesz. A Fideszre. Mindegyikünk arra szavazott.
– Sz. 2.: Az az Orbán Viktor, nem?
– Aha.
A delegált visszatért a szavazóhelyiségbe, újabb jegyzőkönyvet akart felvetetni, de ismét nem járt sikerrel, nem hivatalos jegyzőkönyv készült – ezt már csak a bizottsági elnök írta alá, pecsét sem került rá. Később egy férfi a szavazáskor azt mondta, neki fizettek azért, hogy a Fidesz jelöltjére szavazzon, majd mikor probléma merült fel, egy az utcán várakozó ismeretlennel egyeztetett. Később ketten is beismerték, hogy valakik pénzért szervezetten hordták a választópolgárokat szintén a Fideszre szavazni.
A szavazás lezárulta után Konkoly-Thege Júlia értesítette az őt hivatalosan delegáló MSZP helyi kampánystábját – azt a választ kapta, hogy ha a független Mellár Tamás nyer, akkor nem tesznek bejelentést. Később újra kereste őket, de ezúttal már választ sem kapott, és mikor másnap arra hivatkozva hárítottak, hogy a pesti központ nem forszírozná az ügyet, úgy döntött, maga jár dolog végére.
Megkereste a TASZ civil jogvédő csoportot, az ő segítségükkel április 11-én kifogást nyújtott be a Baranya megyei 1-es Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz. A beadvány szerint a választókerületben „egyes választópolgárokat anyagi ellentételezéssel úgy befolyásoltak, hogy választójogukat egy meghatározott jelölt és jelölőszervezet javára éljenek, a visszaélést szervezők pedig ezen cél megvalósításához segítséget nyújtottak [valamint] dokumentálták és ellenőrizték egyes választópolgároknak a választáson való részvételét” – írja az Átlátszó.
Konkoly-Thege azt kérte, hogy a választási bizottság állapítsa meg a jogsértést – sérült a választás tisztasága, az önkéntesség és a jóhiszemű joggyakorlás alapelvi követelménye –, és semmisítse meg a szavazóköri eredményt, rendelje el a szavazás megismétlését. Három napra rá megszületett az OEVB elutasító határozata, amely semmilyen szabálytalanságot nem talált egyik esetben sem. A bizottság szerint magányszemélyek beszélgettek egymás között politikai kérdésekről, ezt pedig nem tiltják a választás rendjével kapcsolatos jogszabályok.
Álláspontjuk szerint a hangfelvétel mindössze beszélgetést, véleménynyilvánítást tartalmaz, a csatolt fényképeket pedig időbélyegző híján pedig nem tudják bizonyítékként értékelni. A határozat érdemi része bejelentőnek szóló figyelmeztetéssel zárul: „Mindez mellett a Választási Bizottság azt is megjegyzi, hogy a hangfelvétel titkos készítése polgári jogi kérdéseket is felvet, melyet jelen eljárásban nem vizsgált.” A határozatot a Baranya 01. OEVB elnöke, Jandó Péter jegyzi.
A felek fellebbeztek az határozat ellen, de az NVB 11:10 arányú szavazással helyben hagyta az OEVB határozatát. Az NVB indoklásában korrigálja némiképp az első fokot, lényegében megismétli az OEVB érvelését: a delegált nem tudta bizonyítani, hogy pénzért szavaztattak, illetve szállítottak választópolgárokat. „A Beadványozónak még a valószínűsítés szintjén sem sikerült alátámasztania a vélelmezett törvénysértéseket” – zárul a Patyi András, NVB-elnök jegyezte határozat.
Ezek után született meg a Kúria végzése. „A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 914/2018. számú határozatát – az OEVB 63/2018.(04.14.) számú határozatára is kiterjedően – megváltoztatja, megállapítja, hogy az országgyűlési képviselők 2018. évi választásának napján a pécsi 040. számú szavazókörben sérültek a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiba foglalt, a választás tisztasága, az önkéntes részvétel, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi rendelkezések, ezt meghaladóan az NVB határozatát helybenhagyja.”
Az Átlátszó emlékeztet, egy laikus számára jelentéktelennek tűnik a Kúria végzésének hivatkozásokkal zsúfolt, rövid bekezdésnyi 12. pontja: „A Kúria megállapította, hogy a kifogást tevő/fellebbezést is előterjesztő kérelmező az általa előadottak, és a becsatolt okiratok alapján – figyelemmel a Ve. 14. § (1)-(2) bekezdéseire, 37. §-ára, 208. §-ára, 222. § (1) bekezdésére, az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésére – jogosult a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére.”
Mráz Attila, a TASZ választási jogi munkacsoportjának vezetője szerint a választási jogsértések elleni fellépések tekintetében fontos áttörést jelent a mondat. A választási csalások, különösen az alapelvsérelmek bíróság általi kimondatásának egyik akadálya, hogy kifogást ugyan bárki tehet a választási bizottságoknál, de az esetleges elutasítással szemben bíróságra már csak az mehet, akinek a jogsértés a saját, egyéni jogát közvetlenül érinti.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
