Gazdaság

Menekülés a közoktatásból: egyre többen „vállalkozásban” tanítják a gyerekeiket

hvg.hu

Alig tudnak felvenni gyerekeket magániskolákba, annyira sokan keresnek az állami intézményeken kívül lehetőséget. Jobb híján a szülők arra vállalkoznak, hogy magántanulói csoportokat alakítanak a legkülönbözőbb igényekkel. A sokféleségben van igény az egységes szervezési, módszertani támogatásra, védjegyre. Most úgy néz ki, hogy ez is megvan.






 

„Jönnének százan is, de tartva attól, hogy hátrány éri a gyermekeket a későbbiekben, vagy legalábbis bizonytalannak látják a jövőt, valóságosan az érdeklődők töredéke csatlakozik” – összegzi tapasztalatait Fábián Zsolt, aki Szegeden több szülővel együtt egy éve szervezte meg a Főnix Tanulócsoportot, most pedig a Budapest School, a Prezi-alapító Halácsy Péterés szülőtársai által elindított mikroiskola-rendszerhez csatlakoztak, pályáztak, majd nyertek. Ezzel a lépéssel a szülőket sokszor visszatartó bizonytalanságot szüntették meg.

 

A tanulócsoportok között, melyek számát csak becsülni lehet (ezen az oldalon gyűjtik az információkat), akad olyan, amely hiányzó fejlesztéseket pótol (a szenzomotoros feldolgozási zavarnak például még csak kódja sincs, amely alapján meghatározhatnák, milyen megfelelő fejlesztést kellene kapnia egy gyermeknek), de tömegével jönnek létre egyszerűen csak a jövőre fókuszáló, stresszmentes környezetben, a gyerekekhez tudást juttató tanközösségek. Úgy tűnik, hogy az oktatás is – hasonlóan az egészségügyhöz – a magánszféra felé tolódik, kényszerből. Többen azért is választják a magántanulói közösségeket, mert a magániskolák már telítődtek, illetve eleve egy kisebb közösség tűnik a legmegfelelőbbnek egy család számára.

 

Telt ház a magániskolákban

Szegeden, az országszerte működőkhöz hasonlóan, a magániskolák már nem birkóznak meg a hozzájuk jelentkezők sokaságával. A Szabad Waldorf Általános Iskola és Gimnázium, Művészeti Alapfokú Intézménybe is egyre többen jelentkeznek, bár Csetkovics Csilla igazgató szerint sokan nem csak azért mennek az alternatív képzésbe, mert az vonzó, hanem egyszerűen menekülnének az állami közoktatásból, és őket azért igyekeznek kiszűrni. De van más is, például a városban húsz évvel ezelőtt alapított magániskola éppen a hetekben kapta meg az államkincstártól az értesítést, hogy továbbra sem kaphat állami normatívát, mert a megyei kormányhivatal eljárása még nem zárult le a magániskolában. Ezért az intézmény az alapfokú oktatást átadta az evangélikus egyház működtette helyi iskolának, fenntartva a pedagógiai programot, és reméli, hogy ez az állapot csak átmeneti. Tehát Szegeden is, mint az országban szinte mindenütt, szűkülnek a lehetőségek, ha egy család az állami közoktatáson kívül tervezi gyermeke nevelését. Mindeközben Szegeden szeptembertől hat új tanulócsoport kezdi meg a magántanulói státuszú gyermekcsoportok működését.

Fábián Zsolt
© Rita Szlavkovits / hvg.hu






 

Fordulat

Éveken át a magántanulói státuszt az egyedi életforma velejárójaként választhatták, például az élsportoló fiatalok éltek ezzel a lehetőséggel. Később azonban elszaporodtak azok az esetek, amikor egyes intézmények nem voltak képesek integrálni a nehezebben kezelhető gyermekeket, akkor magántanulói státuszt javasoltak számukra. Erről sokszor maga az intézmény döntött, illetve dönthet ma is, ha nem tud megbirkózni egy-egy diák nevelésével.

 

Mára megfordult ez a tendencia, sokan önként veszik ki a gyermekeiket a közoktatásból azzal, hogy tanulócsoportba „íratják”. A státusz megszerzésével a tanulói jogviszony, a támogatások megmaradnak, de a gyermek oktatásáról, arról, hogy félévenként osztályozó vizsgát tegyen, a szülőnek kell gondoskodnia. A félévenkénti vizsgát abban az iskolában kell letennie a gyerekeknek, amellyel a tanulói jogviszonyt létesítették.

 

A szülők többsége, társulva más családokkal, megszervezi a tanulócsoportokat, ezzel persze vállalva a tanítás költségeit is. Ez a „tandíj” attól függően is változik, hogy milyen és mennyi pedagógusra van szükség az adott programban. Ha speciális fejlesztéseket vállal egy ilyen tanuló közösség, akkor nyilván több pedagógus, fejlesztő szakember kell, ami növeli a költségeket. Ugyanakkor, ha a közösség szervez mondjuk szakköröket „külsősök” számára is, akkor ez a bevétel csökkentheti a családok hozzájárulását. Így a fizetendők tekintetében nagy a szórás, nagyjából harmincezer és nyolcvanezer forint között vannak a különböző csoportoknál. A csoportok hátterét többnyire alapítványok, egyesületek, nonprofit szervezetek adják. Így a befizetett forintokat az utolsó fillérig a gyerekekre költik. Tehát a szülők számára jelent ez a taníttatás vállalkozást, nem pedig a csoportokat működtető nonprofit szervezetek szempontjából. Az ilyen tanközösségekből van egyre több országszerte, amelyek az elmúlt időszakban egyre gyakrabban találnak egymásra, támogatják, mentorálják az újonnan létrejövőket, azaz „hálózatosodnak”.

 

© Rita Szlavkovits / hvg.hu

 

Rendszerre van szükség

„Egy évvel ezelőtt már elindítottunk egy tanulócsoportot” – kanyarodunk vissza a történet elejére Fábián Zsolttal. „Kibéreltünk egy helyiséget egy kertes házban, amely az önkormányzat tulajdonában van. A bérleti díjon felül kellett kigazdálkodni az eszközöket, a pedagógusok bérét. Minden megvolt, de hiányzott egy bázis, ami alatt azt értem, hogy egyfajta minőségbiztosításra volt szükség, ami a szülők és a pedagógusok számára is stabilitást jelent” – magyarázza Fábián, hogy a Főnix tanulócsoport egyéves működése után miért döntöttek úgy, hogy csatlakoznak a Budapest Schoolhoz (BS).

 

Ez annyit jelent, hogy szeptembertől nagyjából franchise rendszerben működnek majd, ami lényegében a valahova tartozást, egy hátteret jelent. Zsolt az egyik alapítóként magyarázza, sokkal több szülő érdeklődik és lelkesedik, mint amennyi valójában „beadja” a gyermekét.

„Inkább választják a biztos rosszat, mint a bizonytalanabbnak tűnő jót”

 

– véli Fábián. A szülők hezitálásának az oka egyfelől az, hogy nem látják hosszabb távon biztosítottnak a gyerekek előmenetelét ezekben a tanulócsoportokban, sem azt, hogyan lépnek majd a középfokú oktatásba, most a BS-hez való csatlakozással ezt a bizonytalanságot kiküszöbölik. Másfelől pedig a költségek tántorítanak el sokakat. „Megpróbálunk differenciált hozzájárulást kérni, tehát nem feltétlenül kell mindenkinek ugyanannyit fizetnie” – magyarázza Fábián Zsolt azt is, ők egy nonprofit kft.-t hoznak létre a csoport működtetésére. A Budapest School egy védjegyet is jelent.






 

„Velünk együtt csak itt Szegeden legalább hat tanulócsoport indul szeptembertől” – mondja Fábián Zsolt. Az országban is hasonló a tendencia, gomba módra szaporodnak a tanközösségek, amelyek közül több közösségi oldalakon csoportokba szerveződve segíti, mentorálja egymást. Ilyen például az Otthonoktatás, szabadtanulás csoport, de a moderniskola.hu honlapon egy interjúból az is kiderül, hogy az igények hatására jött létre a ReSuli, amely mögött egy a megújuló oktatásért létrehozott alapítvány áll, ez karolja fel a szaporodó és az együttműködésre igényt tartó csoportokat. A bővülő ReSuli Partnerség a szervezeti működésben és a módszertanban ad segítséget, ami lényegében szakmai garanciát is jelent a csatlakozók számára.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!




Kattints a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top