Gazdaság

Elárulta a Coca-Cola, mivel itatja a magyarokat

hvg.hu

Fenntartások nélkül belekeverjük az otthon készült ételekbe, például süteményekbe, lekvárokba, befőttekbe azokat az adalékanyagokat, melyeket a gyári termékekben kárhoztatunk – derül ki az eNet kutatásából, amiben azt is megmagyarázzák, miért áll el fél évig a száz százalékos narancslé.






 

“Ha azt olvassuk a címkén, hogy E-500 nátrium-hidrogén-karbonát, vagy E-300, a legtöbben laborban előállított veszélyes kemikáliára gondolunk, pedig utóbbi maga a C-vitamin, az előbbi pedig a sütőpor. Számtalan tévhit és mítosz övezi az élelmiszerekben fellelhető adalékanyagokat, dacára annak, hogy sütés-főzés közben magunk is napi szinten használjuk őket” – magyarázta Szűcs Zsuzsa, a Cola-Cola dietetikusa a kutatás eredményeit.

 

Leoltással keresnek mikroorganizmusokat a Coca-Cola HBC végtermékeiben
© Daczi Dóra | hvg.hu

 

A képet azért árnyalja, hogy a besorolásnál a felhasznált mennyiség mellett az anyag élelmiszerben való alkalmazásának célja a döntő: az E300, avagy az aszkorbinsav például akkor tekinthető élelmiszer-adalékanyagnak, ha antioxidánsként kerül felhasználásra, és a végtermékben vitaminként nem fejti ki hatását. Ha azonban azért alkalmazzák, hogy növeljék a termék vitamintartalmát, az aszkorbinsav összetevőnek számít, ilyenkor az elrettentő E-szám helyett már C-vitaminként lehet feltüntetni a címkén.

 

A Coca-Cola nem véletlenül magyarázza a bizonyítványát; egy szintén általuk megrendelt, országos és reprezentatív kutatásból ugyanis az derül ki, hogy öt magyar vásárlóból négyen elolvassák az élelmiszerek címkéjét, és a legtöbben (77 százalék) az üdítőitaloknál nézik meg, hogy miből is készült.






 

Vakon és éhesen tesztelnek

A Coca-Cola dunaharaszti gyárában mindennap 70 éhes ember teszteli az aznap készült üdítőket. Először azonban őket tesztelik színvakságra, valamint az öt alapíz és bizonyos illatok felismerésére, a tanfolyam csak ez után kezdődhet. „A napi tesztelést ebédidőben bonyolítjuk, éhgyomorra jobban megy a kóstolás” – mondja a laborvezető. A Cola-Cola HBC-nél 94 féle italt állítanak elő, a gyár most a jó idő miatt teljes kapacitáson pörög, van mit kóstolni. Ha a tesztelő OUT-ot ír a papírra, azonnal selejtezik az adott gyártósoron készült termékeket, de a gyári minőségügyi vezető szerint erre még soha nem került sor.

 

A Coca-Cola érzékszervi laboratóriumában
© Daczi Dóra | hvg.hu

 

Az adalékanyagokról viszont meglehetősen bizonytalan tudással rendelkezünk. A legtöbbet átkozott összetevő a kóla jellegzetes barnás színét adó karamellszínezék, az úgynevezett 4-metilimidazol, melyről néhány évente egy-egy újabb kutatás állítja, hogy rákkeltő. Először Kalifornia államban sorolták a rákkelőtő anyagok közé, miután egy 2012-es tanulmány szerint tüdő-, máj- és pajzsmirigyrákot okozott laboratóriumi patkányokon és egereken.

 






Az aszpartámot mint adalékanyagot gyerekek és felnőttek egyaránt fogyaszthatják, a gond csak az, hogy nem mindenki tudja megemészteni. Az édesítőszerek, például a Coca-Colánál is használt stevia – melyet jázminpakóca beáztatásával állítanak elő – pedig „becsaphatja” a szervezetünket: mivel az ízlelőbimbóinkat édes inger éri, a szervezetünk kalóriabevitelre készül fel, és addig sóvárgunk az édesség után, ameddig meg nem kapjuk. A mesterséges édesítőszerek ráadásul csökkentik az ízlelőbimbóink hatékonyságát, így egyre több édes – és ezáltal magas kalóriatartalmú – étel fogyasztását kívánjuk.

 

© Coca-Cola HBC

 

A foszforsavat azért kárhoztatják, mert szétmarja a fogzománcot, a természetes ízfokozókat pedig azért szapulják a kutatók, mert bár a természetben is megtalálható anyagból állítják őket elő, ez még nem jelenti azt, hogy egészségesek is.

 

A Coca-Cola a kutatásban viszont arra helyezi a hangsúlyt, hogy bizony ezeket az adalékanyagokat az otthon sütő-főző, egyszeri fogyasztó is használja, csak éppen nem tud róla. „A magyar felnőtt fogyasztók egyharmada él abban a (tév)hitben, hogy az otthoni ételkészítés során nem használ élelmiszeripari adalékanyagokat, azaz lehetőleg távol tartja magát az aromáktól, ízfokozóktól, állományjavítóktól vagy térfogatnövelőktől. Ha viszont úgy tesszük fel a kérdést, hogy vanillincukrot, ételízesítőt vagy éppen sütőport szokott-e használni, az derül ki, hogy igen széles körben használatosak ezek az összetevők” – érvel a dietetikus.

 

© Daczi Dóra | hvg.hu

 

Míg a fogyasztók közel 90 százaléka állítja szilárdan, hogy nem tesz térfogatnövelőt az otthoni sütés, főzés során a süteményekbe, ételekbe, valójában 80 százalékuk használ több-kevesebb rendszerességgel sütőport – azaz térfogatnövelőt. Hasonló a helyzet az ízfokozók terén is: a megkérdezettek közel 70 százaléka gondolja úgy, hogy az ételkészítés során nem veti be ezt az adalékanyagot, ezzel szemben több mint 60 százalék használ leveskockát, húspácot vagy ételízesítőt, márpedig ezek túlnyomó többsége ízfokozó hatású összetevőt is tartalmaz.

 

A fogyasztók többsége – tízből hat felnőtt – elolvassa a címkén, hogy a kiválasztott élelmiszerben milyen adalékanyagok vannak, de túlzottan nem tartanak ezektől az összetevőktől. Azon a skálán, ahol az 1-es jelöli az „egyáltalán nem tartok tőle”, az 5-ös pedig a „nagymértékben tartok tőle” véleményt, 3,4-es átlaggal a leginkább elutasított adalékanyagnak az állományjavítók bizonyultak, míg a leginkább elfogadottnak az édesítőszerek (2,9) számítanak.

 

Megdőlt egy városi legenda
„Biztos a különböző adalékanyagok miatt tér el a kóla íze a különböző országokban” – szól a magát régóta tartó urban legend, melynek azonban a fele sem – vagy legfeljebb annyi – igaz. A dunaharaszti gyárból 25 országot látnak el kólával, ehhez ugyanazt a Franciaországból hozatott kólakoncentrátumot, illetve a saját kutakból nyert dunaharaszti vizet használják, melyhez a palackozóban már gyakorlatilag csak szén-dioxidot adnak hozzá. Más lehet viszont a McDonald’s-ban vagy a moziban kapható kóla íze, oda ugyanis bag-in-box-ban szállítják a szirupot, és a kólakészítő gép az ottani vizet használja az üdítő előállításához.

 

© Daczi Dóra | hvg.hu

 






Egy, szintén a Coca-Cola megrendelésére készült tavalyi országos kutatás alapján a hazai fogyasztókat vásárláskor az befolyásolja a leginkább, hogy van-e a kiválasztott élelmiszerben tartósítószer. Ennek apropóján ezúttal azt a kérdést is feltették, hogy vajon az üzletekben kapható, 100 százalékos gyümölcslevek miért állnak el sokáig felbontás nélkül. A válaszadók közel fele – rosszul – arra tippelt, hogy tartósítószereket tartalmaznak ezek a termékek, és csupán tízből hárman tudták jól, hogy az aszeptikus, csíramentes csomagolástechnológiának – és a pasztőrözésnek – köszönhető a hosszú eltarthatóság.

A gyár zászlóshajója, azaz a kóla összetevői viszont továbbra is titkosak; a Franciaországból érkező koncentrátum receptjét sem a gyár dolgozói, sem vezetői, de még a Coca-Cola dietetikusa sem tudja. Az egyik kommunikációs vezető azt mesélte, ha ő kólát iszik, belekortyolhatnak a gyerekei, de egy egész üveggel biztosan nem adna nekik – ezt azonban maga a Coca-Cola sem ajánlja.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!




Kattints a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top