Az MTI tegnap 12.06-kor kiadott információi szerint az Európai Bizottság megindítja a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Ezek szerint a tagok többsége rábólintott a javaslatra, e nélkül ugyanis nem születhetett volna meg a döntés. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem ad kielégítő választ a megkeresésre, az Európai Bizottság továbbléphet az eljárásban, és úgynevezett indokolással ellátott véleményt intézhet a magyar hatóságokhoz.
Mint a Népszabadság értesülései alapján korábban írtuk, a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt került szóba kötelezettségszegési eljárás indítása. Így Csehország és Szlovákia után Magyarország a harmadik tagállam, amelyet az EU faji egyenlőségről szóló irányelvének megsértése miatt vontak felelősségre.
Brüsszel bosszút áll, amiért a kormány nem a bevándorlók integrációjára fordítja a pénzeket. “A mai napon nyilvánosságra hozott kötelezettségszegési eljárás nem más, mint bosszú Brüsszel részéről, amiért Magyarország egyértelművé tette, hogy felzárkózási forrásokat nem akar átcsoportosítani migrációs feladatokra.
Brüsszel ugyanis tavaly ősszel azzal a kéréssel fordult az uniós országokhoz, köztük Magyarországhoz, hogy a felzárkózási forrásokat a bevándorlók integrációjára fordítsa, a magyar kormány azonban ennek ellent mondott és a rászoruló gyerekek felzárkózására fordítja a forrásokat.
Az eljárás megindításának előkészítése során figyelmen kívül hagyták a magas szintű találkozókon bemutatott magyar válaszokat. Brüsszel érezhetően azért akarja büntetni hazánkat, mert nem támogatjuk, hogy bevándorlókat telepítsenek Magyarországra.
Mi lett a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia célkitűzésivel?
A magyar romapolitikával az EU is elégedetlen: az Európai Bizottság (EB) szerint a kormány nem tesz konkrét lépéseket a társadalmi mobilitásért, továbbra is hiányolják a befogadó, integrált oktatást és a szegregáció felszámolására tett erőfeszítéseket – utóbbi ügyében pedig kötelezettségszegési eljárást is fontolgatnak – írta lapunk még tavaly júliusban. Azt, hogy például a 2011-ben született Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia célkitűzéseiből még szinte semmi sem valósult meg bizonyítja, hogy a kormány állítólag nem rendelkezik adatokkal, tanulmányokkal vagy közpolitikai tervvel a romák diszkriminációjával, az iskolai szegregációval és ezek felszámolásával kapcsolatban. Molnár Péter szólásszabadság-kutató közérdekű adatigénylési perben próbált információkat – melyek létezését magának kellett bizonyítania – kapni az Emmitől, sikertelenül, keresetét elutasították, a bíróság szerint nem tudta konkrétan bizonyítani, milyen adatokra kíváncsi.
Az Egri Törvényszék nem jogerős ítélete szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve jogelődjei felelősek azért, hogy Heves megyében a roma gyermekek tömegével kerültek, s kerülnek a mai napig is indokolatlanul a fogyatékkal élők számára fenntartott speciális intézményekbe, illetve osztályokba – írta a gyerekek szegregálása ellen évek óta minden módon nehezített harcot folytató Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány idén januárban. Az oktatás ágazati irányításáért felelős minisztérium a gyerekek pszichológiai vizsgálata során nem ellenőrizte, hogy mi folyik a zárt ajtók mögött, illetve hogy megfelelő eljárással vizsgálják-e a gyerekek értelmi képességeit. Akkor sem adott utasítást a rendszer felülvizsgálatára, amikor a torz mérési eredményekről bizonyítékokat tártak elé. A bíróság elmarasztalta a vizsgálatokat végző ún. szakértői bizottság fenntartóját, a KLIK-et, illetve magát a Heves Megyei Szakértői Bizottságot is. Minden alperest a jogsértés abbahagyására kötelezett a bíróság.
A közérdekű pert még 2010-ben az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a nemzetközi Európai Roma Jogok Központja indította azért, mert egy 2003-as felmérés szerint a megyében 98%-ban roma gyerekek kerültek speciális iskolákba és osztályokba. A fogyatékossá minősítés a többségi társaiktól történő szegregációjukat szolgálta a kereset szerint.
A Népszabadság is emlékeztet: csaknem egy éve folytat hivatalos egyeztetéseket az Európai Bizottság a magyar kormánnyal arról, hogy a romák oktatása megfelel-e az EU jogszabályban lefektetett előírásainak.
Úgy tűnik, a testület a kérdéseire és a fenntartásaira adott budapesti válaszokkal nem elégedett, mert ma hivatalos felszólítólevél kiküldésével kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet Magyarország ellen. ( ez meg is történt – a szerk.)
A lap forrásai szerint az Európai Bizottság a vizsgálatai során sok esetben azt tapasztalta, a magyar oktatási intézmények fenntartói mindent elkövetnek azért, hogy a roma gyerekeket kiszorítsák a többségi iskolákból.
Értetlenséget kelt Brüsszelben az is, hogy a magyar állam miért nem szankcionálja a nyílt diszkrimináció eseteit. Múlt héten közzétett gazdaságpolitikai ajánlásaiban az uniós „kormány” külön szóvá tette a befogadó oktatás előmozdítására vonatkozó stratégia hiányát.
Megérkezett a levél – Indoklás
A brüsszeli bizottság tehát ma elküldte felszólító levelét Magyarországnak, amelyben arra sürgette a kormányt, hogy hozza összhangba az egyenlő bánásmódra és az oktatásra vonatkozó jogszabályait, valamint oktatáspolitikájának gyakorlati végrehajtását a faji egyenlőségről szóló uniós irányelvvel, amely tiltja a faji vagy etnikai alapú oktatási diszkriminációt. Az indoklás szerint a bizottság több szempontból is aggályosnak találja a magyar jogszabályokat és igazgatási gyakorlatot, amelyek következtében a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül.
A Demokratikus Koalíció (DK) távozásra szólította fel Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét. Niedermüller Péter EP-képviselő, a DK alelnöke közleményében azt írta: a magyar kormánynak immár papírja is van arról, hogy súlyosan diszkriminálja a roma diákokat, és kirekeszti őket az egyenlő oktatás lehetőségéből. Az iskolai szegregáció a diszkrimináció egyik legsúlyosabb társadalmi és gazdasági következménnyel járó formája- szögezi le a közleményben a politikus, emlékeztetve: Balog Zoltán miniszter többször nyíltan kiállt a szegregáció mellett, egy bírósági tárgyalásba beavatkozva és a jogszabályok változtatásával próbálta törvényesíteni a jogtalanságot; emellett a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nem hajtja végre a bíróságok szegregáció megszüntetésére vonatkozó ítéleteit, és folytatódik a roma gyerekek indokolatlan fogyatékossá nyilvánítása is.
A PM határozott fellépést sürget az oktatási szegregációval szemben. Jávor Benedek közleményében azt írta: hivatalos értesítést küldött neki az EB arról, hogy tavaly januári panasza alapján kötelezettségszegési eljárást indítottak a magyar kormány ellen. Az EP-képviselő szerint nem elfogadható és az unió jogával ellentétes, hogy a közoktatási törvény lehetőséget nyit közvetlen vagy közvetett szegregációra. Hangsúlyozta: az ügyben nem az a legfontosabb, hogy Magyarországot minél előbb elmarasztalják, hanem hogy elejét vegyék a szegregáció lehetőségének.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
