Az állam egyedül nem tudja, a roma közösségek pedig egyedül nem képesek megvalósítani a felzárkózást, ezért együtt kell működni – mondta Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter Tiszaburán.
Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter beszédet mond a Felzárkózó települések hosszú távú programjában szereplő első 31 település önkormányzati vezetőinek tartott tájékoztatón Tiszaburán augusztus 27-én.Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA
Pintér Sándor a Felzárkózó települések hosszú távú programjában szereplő első 31 település önkormányzati vezetőinek tartott tájékoztatón közölte: a kormány döntése értelmében a következő években 300 nehéz helyzetű település kap segítséget, 2019-ben az első 31 helyszínen kezdődik el a munka. A programot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat koordinálja, a végrehajtásban a nagy egyházi karitatív szervezetek és a településeken dolgozó civil szervezetek is részt vesznek.
Pintér azt mondta:a romák ma is gazdasági nehézségekkel és előítéletekkel küzdenek, ezen szeretnének javítani, és bár számos kísérlet történt, nem valósult meg az integrációjuk, teljes beilleszkedésük a társadalomba, „előrelépés volt, de áttörés nem”.
Pintér azt mondta, a romák leszakadása ma is jelentős a tanulás, képzettség, az egészségi állapot és a jövedelmek területén, a kormány egyértelmű álláspontja az, hogy nem fogadható el ez a különbség.
A 300 települést komplex (foglalkoztatási, iskolázottsági, lakhatási, jövedelmi, bűnözési viszonyokat és a korszerkezetet egyaránt figyelembe vevő) mutató segítségével, a KSH-val együttműködve választották ki – mondta Pintér, aki szerint egyértelművé vált, hogy egyszerre, egy ütemben az egész ország területén nem tudják megoldani a „leszakadást”, ezért kísérleti programokat hoznak létre.
Számítanak a települések vezetőire a programok megvalósításában, remélik, hogy az ő eredményeik a későbbiekben az ország más területein is például szolgálnak – mondta.
A programban több célkitűzés is szerepel. Példaként említette Pintér a nehéz helyzetű települési önkormányzatok kiszámítható működésének elérését és a lakosság helyzetének javítását szolgáló fejlesztések megvalósítását. Szeretnék a bűncselekmények számának további csökkenését is elérni a megélhetés javításán keresztül. Pintér kiemelt célnak nevezte a teljes foglalkoztatás elérését is.
Hétfőn derült ki, hogy a felsőoktatás után újabb terület került ki az Emberi Erőforrások Minisztérium ellenőrzése alól: a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkárság a Belügyminisztérium alá költözött.
Az Emmit vezető Kásler Miklós beszédet mond a Felzárkózó települések hosszú távú programjában szereplő első 31 település önkormányzati vezetőinek tartott tájékoztatón Tiszaburán augusztus 27-én.Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere azt mondta:az ősi hagyományokból eredeztethető, hogy a magyar állam keretei között minden nép, minden üldözött nemzet otthonra talál.
Magyarország nem gyarapodhatott volna, ha az itt élő népek nem közösen lépnek fel – mondta Kásler, aki szerint a magyar állam (amikor külső erők nem kényszerítették másra) megvédte, támogatta és segítette minden állampolgárát, minden közösséget. Kásler a „romakérdést” nemzeti sorskérdésnek nevezve azt mondta, annak megoldásában évek óta jelentős szerepet vállalnak az Emmi ágazatai.
„Új egészségkultúrát honosítunk meg Magyarországon, amelynek keretében megújítjuk a teljes egészségügyi ellátórendszert” – mondta Kásler Miklós. A cél, hogy a prevenció, a szűrővizsgálatok és az egészséges életmód hangsúlyozásával növekedjen a magyar emberek egészségben eltöltött éveinek a száma – mondta.
A miniszter azt mondta, több program van, amely a felzárkózó településeket érinti. 2017-ben kezdődött meg a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program, amiben egyszerre három szűrőbusszal járják a településeket, elsősorban specifikusan a daganatos, szív- és érrendszeri betegségekre utaló jeleket vizsgálva, mivel ma Magyarországon ezek felelnek a halálozások 75 százalékáért.
Külön figyelmet fordítanak a védőnői ellátás fejlesztésére a hátrányos helyzetű településeken, hogy a jövőben minél kevesebb gyerek szülessen behozhatatlan hátrányokkal – mondta.
„A felzárkóztatásban a legfontosabb szerepe azonban az oktatásnak, az iskolának van” – folytatta a miniszter, aki elmondta: országszerte 285 tanoda működik, amik 8500 tanuló hátránykompenzálását biztosítják. Az idén a kormány 2,5 milliárd forinttal támogatta a programot.
Kásler Miklós kiemelte az Útravaló ösztöndíjprogramot, amiben tanévenként 13 ezer hátrányos helyzetű tanuló vesz részt. A felsőoktatási rendszer szerves részét képezik azok a programok (például a Bursa Hungarica Ösztöndíj, az Út a diplomához ösztöndíj, a Felsőoktatási Mentorprogram és egyéb szociális támogatások), amik a hátrányos helyzetű hallgatókat segítik, hogy a mindennapi gondoktól mentesen, megfelelő mértékben tudjanak a tanulmányaikra koncentrálni. A tehetséges roma hallgatóknak továbbá 11, kivételes eredményeket felmutató szakkollégium működik.
Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke azt mondta, nincs minden helyen használható módszer, minden település más és más beavatkozást igényel, de mindegyikben közös, hogy a fókuszban a gyerek van.
A kiválasztott 300 településen összesen 270 ezer ember él, nagy részük roma. A lakosság iskolai végzettsége és foglalkoztatottsági rátája alacsony, a komfort nélküli lakások aránya meghaladja az országos átlagot.
A program szakmai alapja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Magyar Örökség Díjjal is kitüntetett Jelenlét programja, ami nem előre megírt feladatokat valósít meg településeken, hanem a helyben megismert problémákra keres gyakorlati megoldásokat, és szociális diagnózisok felállításával jelöli ki a fejlődés irányába tett lépéseket – mondta. (MTI)
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
