A Városliget megújítását jelentő Liget Budapest projekt mellett várhatóan a nagy sportvilágversenyekhez kapcsolódó létesítményfejlesztéseket sem fogja tudni leállítani Karácsony Gergely, mert nincs rá jogi lehetőség. A megválasztott új főpolgármester tegnap mégis kijelentette, élni fog vétójogával a sportberuházások terén.
A projektekért felelős Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) Zrt. jelenleg is vizsgálja, hogy az új, ellenzéki főpolgármester nyilvánosságra hozott tervei mennyiben befolyásolhatják a Budapesten jelenleg is folyó, illetve tervezett sport és más fejlesztéseket – tudta meg a Magyar Nemzet.
A Fürjes Balázs budapesti fejlesztésekért felelős államtitkár vezette központ későbbre ígért választ lapunk kérdéseire, amelyeket annak apropóján tettünk fel, hogy Karácsony Gergely tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: élni akar főpolgármesteri vétójogával a fővárosi sportberuházások kapcsán.
A KKBK egyik legnagyobb projektje a 2022-es magyar–szlovák rendezésű kézilabda Eb-re épülő, húszezer nézőt befogadó sportcsarnok, amely a telt házzal működő Papp László Budapest Sportarénához hasonlóan koncertek és egyéb, jelentős látogatószámot igénylő rendezvények megtartására is alkalmas.
Az Üllői úton kifelé haladva a népligeti buszpályaudvar mögötti, a Könyves Kálmán körút fölött átívelő hídról jól látható a terület, ahol már zajlanak az építkezés előkészítő munkálatai. Az egykori, elbontott laktanya és katonai főiskola területét tavasszal vásárolta meg az állam. A csarnok szeptemberben lezárult közbeszerzési pályázatán a Market Építő Zrt. által tett – a kiíráson induló vállalkozások közül a legalacsonyabb ár –, nettó 78,717 milliárd forintos ajánlat győzött.
A korábban megjelent ajánlattételi felhívás szerint a kivitelező feladata az építési engedélyezési terv, kivitelezési terv és a megvalósulási terv elkészítése, valamint az összes szükséges engedély megszerzése is, ami alapján kizárható, hogy az elmúlt egy hónapban ezek már elkészültek volna. Az építkezés vélhetően gyors lesz: az Eb előtti évben, azaz 2021-ben már el kellene készülni a létesítménynek.
Az előkészületekre hárommilliárd forintot adott a kormány, valamint a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította, ami meggyorsítja az előkészítést, mivel gyorsabban beszerezhetők az engedélyek. – A kiemelt nagyberuházásokba az önkormányzatoknak sincs beleszólásuk – erősítette meg korábban, a kampányban lapunk kérdésére Tarlós István főpolgármester.
Budapest a 2019 és 2024 közötti időszakra nem csak a kézilabda Eb rendezési jogát nyerte el. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség tavalyi döntése értelmében a magyar főváros rendezheti a 2023-as világbajnokságot. A nyári olimpia és a futball-vb után a harmadik legnézettebb és leglátogatottabb sporteseményhez egy új atlétikai stadionra is szükség van.
A negyvenezres atlétikai stadion a tervek szerint a IX. kerületi Vituki-telepen, a Csepel-sziget északi részével szemközt épül fel, állami tulajdonú területen. A mobil lelátók visszabontása után 15 ezer főt befogadó létesítményt a magyar NAPUR Architect Kft. tervezte, amelynek nevéhez fűződik a Városliget szélén, az egykori Felvonulási tér helyén épülő Néprajzi Múzeum. A KKBK tavaly a projekttel kapcsolatban úgy nyilatkozott: az építkezés 2020 első felében indulhat, az átadás 2022 második felében várható.
Az atlétikai stadion, illetve a környező, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág menti terület egészét magában foglaló Budapest Diákváros – Déli városkapu fejlesztést a népligeti csarnokhoz hasonlóan szintén kiemelt beruházássá nyilvánították.
Az engedélyező hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának néhány héttel ezelőtti tájékoztatása szerint a KKBK Nonprofit Zrt. a terület majdani létesítményei közül egyelőre a Budapesti Atlétikai Stadion épületére és a Dunai Evezősközpont új épületeire folyamodott építési engedélyért, amelyeket a KKBK megkapott. A XXI. kerületi önkormányzat már tavaly decemberben módosította a vb helyszínére is vonatkozó rendeletét, zöld jelzést adva a projektnek.
Karácsony választási programjának hangsúlyos eleme volt a „stadionstop”, amely alapján nem engednének újabb stadiont építeni Budapesten, amíg nincsen minden kerületben CT- és MR-központ. Az ellenzéki politikus kampányában azonban nem említette, hogy Budapest 23 kerületére már két évvel ezelőtt is 36 CT- és 25 MR-berendezés jutott, amelyek területi elhelyezkedését és számát szakmai és finanszírozási szempontok határozzák meg.
A berendezések száma az elmúlt két évben tovább nőtt, mind az állam, mind az önkormányzatok és a magánszolgáltatók – amelyek közül többel is már hosszú ideje szerződésben áll az egészségbiztosító a tb-betegek vizsgálatára – vásároltak újabb berendezéseket.
Sportdiplomáciai baklövés
Jelentős presztízsveszteséggel és gazdasági hátrányokkal jár, ha a sportesemény rendezési jogát elnyert ország nem tudja teljesíteni a pályázatban foglalt vállalásait. Nem túl gyakori az ilyen a sport világában, de volt már rá példa. 2012-ben Hollandia nyerte el a női kézilabda Európa-bajnokság rendezési jogát, de visszalépett: az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) a holland szövetséget 250 000 eurós büntetéssel és 40 000 eurós kártérítéssel sújtotta, és rögzítette, hogy Hollandia 2016 decemberéig nem rendezhet EHF-szervezésű válogatott tornákat. Magyarország – Szlovákiával közösen – elnyerte a 2022-es férfikézilabda Európa-bajnokság rendezési jogát. A magyar állam vállalta a hazai helyszínekkel kapcsolatos infrastrukturális fejlesztéseket, míg a Magyar Kézilabda-szövetség feladata a torna szervezése és megrendezése. – Elképesztő presztízsveszteség lenne, ha nem tudnánk vállalni a pályázatban foglaltakat. Megtörne a bizalmi kapcsolat az EHF vezérkarával, amelyen rengeteget dolgoztunk az elmúlt években. Budapest immár 2014 óta rendezi magas színvonalon a női kézilabda Bajnokok Ligájának négyes döntőjét, és telt házas utánpótlás- Európa- és világbajnokságoknak adtunk otthont. Néhány év munkája veszne kárba, ha valamiért kénytelenek lennénk elállni a 2022-es férfi Európa-bajnokság rendezésétől. Arról nem is beszélve, hogy Svájccal és Ausztriával közösen pályáztunk a 2024-es női Eb rendezésére – mondta lapunknak Horváth Gabriella, a Magyar Kézilabda-szövetség főtitkára. A labdarúgásban Kolumbia volt a leghíresebb visszalépő; 1974-ben elnyert pályázatát gazdasági okokra hivatkozva 1982-ben visszavonta, így nem rendezhette meg az 1986-os labdarúgó-világbajnokságot. Később újra próbálkozott, de nem volt esélye a 2014-es rendezésre. Mi, magyarok voltunk a haszonélvezői a mexikói visszalépésnek 2015-ben, amikor a 2017-es úszó-világbajnokságot beugróként megrendezhettük. A vizes vb kimagaslóan jó hatással van Magyarország imázsára, a külföldi turisták elégedetten távoztak az országból. Milliárdokkal több pénz áramlott a turizmusba a sportversenynek köszönhetően. A 2017. július 14. és 30. közötti vizes világbajnokság versenyeit 485 ezer néző tekintette meg az öt helyszínen. (Sz. L.)
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
![Független hírek](https://fuggetlenhirek.info/wp-content/themes/flex-mag/images/logos/logo-large.png)
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.