Olvasónk levelét változtatás nélkül közöljük:
“Tisztelt Kásler úr!
Fel szeretném hívni a figyelmét egy “problémára.” A feleségem rákos beteg volt, két évvel ezelőtt hunyt el. Nálam decemberben diagnosztizálták a kórt, nem sok reménnyel kecsegtetnek. Nem vagyok már fiatal, nincs sok pénzem, azt kapom, ami az “alap” és ami ahhoz kell, hogy ne merítsem ki az egészségügy forrásait, kár az belém.
Olvastam most, hogy a rák világnapján új számokat adott ki az Eurostat a daganatos megbetegedésekről. Ebből látszik, hogy Magyarországon halnak meg a legtöbben rák miatt.
A számokat pontosan idézve 100 ezer magyar emberből 345 hal meg rákban. A listán Horvátország (334), valamint Szlovákia (315) követ minket. Az EU-átlag 257 haláleset 100 ezer emberre. A magyar mutató még így is csökkenést jelent a négy évvel korábbi 361-hez képest.
Ezen adatok láttán talán a magyar kormány számára is világossá válhatna, hogy elsősorban nem a várótermek kifestésére kellene fókuszálni, mert attól, hogy napocskás szobákban várjuk a halált, Kásler úr, vagy ugyanott kapunk hónapok múlva időpontot, amikor már a korai felismerésnek lőttek, nem javítunk a mutatókon.
Ha mi ki is üljük a sorunkat, az áttétek nem várnak.
K. István”
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.