Külföld

A román politika ismét előhúzta a magyar kártyát és élvezi

Alfahir.hu

A recept ismerős: ha bénázol a járvány elleni védekezésben, tereld el a figyelmet valamivel. Ehhez a legjobb módszer Romániában egy kis “magyarozás”, amiből természetesen minden politikai erő igyekszik kivenni a részét, így nem maradhatott ki a sorból Klaus Iohannis is. Az egykor kisebbséginek számító román államfő szerdán ugyanis közölte:





“A Román Szociáldemokrata Párt odaadná Erdélyt a magyaroknak”

 

A nyilvánvalóan és sajnálatos módon képtelen vádat azt követően mondta, hogy a parlamenti ellenzék vezető erejét kitevő szociáldemokraták – szerinte – segédletével a parlament alsóháza kifutott a törvényes határidőből, és ezzel hallgatólagosan elfogadta Székelyföld autonómiastatútumát.

 

Iohannis kijelentette: míg a román hatóságok a világjárvány ellen küzdenek, a PSD “a parlament titkos irodáiban azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Az államfő televíziós nyilatkozatában észbontónak találta, hogy hova jutott a PSD, és milyen megállapodások köttetnek a román parlamentben.

“Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért Orbán Viktor, a budapesti vezető cserébe ezért a megegyezésért?”

– tette fel a szónoki kérdést, a “jó napot” köszöntést magyarul mondva.





“Ez egy mérgező többség” – jelentette ki az elnök arra utalva, hogy a Ludovic Orban vezette kormány ellenzéke többséget alkot a parlamentben. Hozzátette: az autonómiastatútum hallgatólagos elfogadása immár világossá teszi, hogy miért akart előrehozott választásokat tartani.

 

“Nem akarom, hogy a nemzet fontos ügyeit a PSD döntse el Románia és a románok ellenében. Ez megengedhetetlen” – jelentette ki a román államfő, aki hozzátette: míg ő Románia elnöke, ilyen törvény nem létezhet. Iohannis egyébként a televíziós beszédét magyar nyelvű “Jó napot, PSD!”-vel indította.

 

Az államfő arra a kedden nyilvánosságra került fejleményre reagált, hogy a román képviselőház – amelyet a PSD ideiglenes elnöke, Marcel Ciolacu vezet – kifutott a törvényes határidőből, és ezzel hallgatólagosan elfogadta Székelyföld autonómiastatútumát. A Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők által tavaly decemberben benyújtott tervezetet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozta ki.

 

Egymást vádolják a románok árulással

A tervezet átkerült a parlament felsőházába, az ellenzéki többségű szenátusba, amely aztán szépen el is utasította azt, ahogyan az várható is volt.






 

A vitán a román pártok szónokai az autonómiatervezetet egyöntetűen elutasították, románellenesnek minősítették, beterjesztését pedig provokációnak nevezték, ugyanakkor egymást vádolták “árulással” a képviselőházi malőr miatt

 

Az RMDSZ nevében felszólaló Tánczos Barna szenátor azt nehezményezte, hogy a román politikusok nem hajlandók érdemi vitát folytatni az autonómiáról. Rámutatott: tucatnyi jól működő példa létezik szerte az Európai Unióban különböző autonómiaformákra. Felidézte, hogy a modern Romániát megalapozó – Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó – 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban a románság kötelezettséget vállalt arra, hogy önrendelkezést biztosít Erdély népeinek.

 

A végleges döntés meghozatala érdekében összehívott szenátus szerdán név szerinti voksoláson 126 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a – Székelyföld autonómiáját elutasító – szakbizottsági jelentés.

 

A csodálatos történet másik szereplője, a PSD – amely sajnos egyáltalán nem akarja átjátszani Erdélyt nekünk – vezetője is igyekezett megfelelni a magyarellenes igényeknek.

 

Marcel Ciolacu, a párt elnöke az egyik közösségi portálon közölt reagálásában olyan alávaló megnyilvánulásnak minősítette Klaus Iohannis nyilatkozatát, amelyik teljes mértékben diszkvalifikálja őt az elnöki tisztségben.

Felidézte, hogy az államfő cinkosként hallgatott, amikor néhány nappal ezelőtt “bemocskolták Románia nagykövetét Budapesten”.






 

Szerinte a román államfőnek, ha igazi hazafi lett volna, meg kellett volna védenie a nagykövetet. A pártelnök arra a budapesti reakcióra utalt, amely a román nagykövet Szabó Tímea parlamenti képviselőnek írt levelét követte.

Mint ismert, a román nagykövet egy nem nyilvános csoportban vette védelmébe Szabó Tímeát (Párbeszéd), sőt még levelet is küldött neki. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ezt követően a beszélgetésről készült képernyőfotókat szépen fel is pakolta a Facebookra.

 

A PSD vezetője úgy vélte: Klaus Iohannis annak ellenére tette a “románellenes, demokráciaellenes kirohanását”, hogy az államfő tudta: a PSD is ellenzi Székelyföld autonómiáját, és a szenátus még szerdán elutasítja a tervezetet.

 

Ciolacu, még az államfő nyilatkozata előtt, éppen a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a kormányt hibáztatta a törvénytervezet hallgatólagos elfogadása miatt. Szerinte a kormány két hónapot várt a tervezet véleményezésével, és ezt csak az után küldte el, hogy már lejárt a törvény megvitatásának határideje. Szerinte elkésett a véleményezéssel a Képviselőház közigazgatási bizottsága is, amelyet szintén a PNL politikusa vezet.






 

Csak mímelik a nacionalizmust

A szociáldemokrata házelnök szerint a PNL

“Mímeli a nacionalizmust, de éppen miatta nem tudta a képviselőház plenáris ülése elutasítani a törvénytervezetet”.

 

A témára Ludovic Orban miniszterelnök, a PNL elnöke még Klaus Iohannis államfő nyilatkozata előtt reagált. Ő egy orvosi maszkokat gyártó dél-romániai vállalat meglátogatásakor szerda délelőtt azt nyilatkozta: Marcel Ciolacu házelnöknek kellett volna gondoskodnia arról, hogy a székelyföldi autonómiatervezet a képviselőház plénuma elé kerüljön.

 

A Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők által tavaly decemberben benyújtott törvénytervezet helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön.

 

Vagyis elképzelhetetlen, hogy Romániában bármikor is bevezessék.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top