Gazdaság

Újranyitás koronavírus idején: miért most és mire lesz elég?

portfolio.hu

Pontosabb képpel rendelkezünk arról, hogy a kormány mire készül a járvány alatti újraindítás során. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy egy sajátos vegyes irányt követ, a húzd meg, ereszd meg stratégiát egészíti ki szelektív intézkedésekkel.






 

Amit eddig tudunk

  • Az idősek és a legfertőzöttebb területeken élő honfitárasaink feszes védelmét fent kell tartani.
  • A fertőzések leginkább a fővárosban és a környékbeli településeken összpontosulnak. Budapesten és környékén (Pest megye egyes járásaiban – még nem tudjuk, pontosan hol) ezért a kijárási korlátozások életben maradnak.
  • A 1,5 méteres távolság betartása és az arc eltakarása vagy maszk viselése azonban az üzletekben és a tömegközlekedésben kötelező lesz országszerte.
  • Az idősek védett időzónáját fenntartja a kormány országos szinten. Az idősektől Orbán Viktor azt kérte, hogy csak kellő körültekintéssel hagyják el az otthonaikat.
  • A kormány folyamatosan konzultál a járványügyi szakemberekkel és kéthetente felülvizsgáljuk a hatályban lévő védelmi szabályokat.
  • A virágüzletek péntektől korlátozás nélkül nyitva tarthatnak ezen a hosszú hétvégén.
  • A kórházakból kimenő és bejövő betegeket kötelező tesztelni és az idősotthonok valamennyi dolgozóját.
  • Májusban biztosan fennmarad a tantermen kívüli digitális oktatási rend. Május végén dönt a kormány a júniusi rendről (országos szint).
  • A rendezvénykorlátok továbbra is érvényben maradnak, de előre jelezte a kormány, hogy – ennek jogi jelentősége is van – Magyarországon augusztus 15-ig 500 főnél nagyobb rendezvényeket nem lehet megtartani.
  • Vidéken engedélyezett lesz a szállodák, éttermek, kávézók kerthelyiségben és teraszokon történő nyitva tartása. Itt is a védőtávolság betartását kérik.
  • Vidéken az üzletek időkorlát nélkül nyitva maradhatnak. A 9-12 tartó idősáv az időseknek fennmarad.
  • Vidéken a strandok és szabadtéri fürdők kinyithatnak.
  • Vidéken a szabadtéri múzeumok kinyithatnak.
  • Vidéken az állatkertek kinyithatnak.
  • Vidéken a szolgáltatások korlátozások nélkül nyújthatóak.
  • Vidéken a profi, amatőr és tömegsportban engedélyezik az edzést és a zártkörű sporteseményeket.
  • Vidéken a korábbi szabályok betartásával megtartható az esküvő, az istentisztelet és a temetés.
  • A magánegészségügyben a korlátozásokat fel fogják oldani (értelmezésünk szerint országos szinten?).
  • A közegészségügyben a korlátozások feloldása 4 lépésben valósul meg.

 

A részletes jogszabályok a következő napok Magyar Közlönyeiben jelenhetnek meg (ahogyan eddig is, a Portfolio ezekről még aznap este, éjszaka beszámol).






 

Miért döntött most a kormány?

A kormány illetékesei már napok óta hangsúlyozzák, hogy az egész országra érvényes kijárási korlátozó intézkedések május 3. éjfélig vannak érvényben és május 4-én új szakasz jöhet. Orbán Viktor legutóbb múlt pénteken vetítette előre, hogy ez a hét fordulópontot jelent a védekezésben.

 

Palkovics László innovációs miniszter pedig azt jelezte, hogy a kormány tudományos tapasztalatok alapján alapján dolgozta ki az úgynevezett csúszó mód szabályozást. Ennek lényege egyszerűen fogalmazva a húzd meg, ereszd meg – ez azt jelenti, hogy három kritérium optimális viszonyát kell tudni meghatározni és folyamatosan szabályozni: az egyik a vírus terjedésének egészségügyi következményei, különösen a kórházi kezelésre szoruló betegek száma, a másik a gazdaság állapota, a harmadik a társadalmi, közösségi élet minősége.

 

Vagyis most egyszerre több tényező indokolja a szigorító intézkedések lazítását a kormány érvelése alapján:

  1. A járványgörbe egy lokális csúcsához ért a kormány értékelése szerint. Erről először Orbán Viktor beszélt két hete, amikor azt mondta, hogy május 3. lesz a járvány felfutásának csúcsa. Palkovics László szerint az intézkedések sikeresen lefojtották a járványgörbét. Egyéb intézkedések hiányában a vírus stagnálna a május elejei lokális csúcsot követően, vagyis eljutnánk egy plató/fennsík fázisba.
  2. Az egészségügyi ellátórendszert felkészítették.
  3. A gazdaság lefojtása hosszabb ideig nem viselhető el.
  4. A közösségi élet lefagyása az embereket is kimeríti.

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium múlt heti tudományos konferenciáján kiderült, hogy a kormány járványügyi döntéseit támogató kutatócsapat milyen mutatókat figyel és mire alapozza döntéstámogató munkáját. A tárcavezető ezekről úgy fogalmazott, hogy megvannak az irányító, szabályozó, beavatkozó eszközeik, a szenzoraik, amelyekkel mérik a vírus terjedését. A vírus terjedésének legfontosabb jelzőkészüléke a járványgörbe alakulása, valamint a reprodukciós ráta értéke. Ez a ráta mutatja meg, hogy egy fertőzött hány embernek adja tovább a betegséget. Az új koronavírus R0 értéke a becslések szerint 2-2,5 körül van, Magyarország az elmúlt hetekben a korlátozó intézkedésekkel és azok szigorú betartásával 1 körülire csökkentette ennek az értékét. (Ha ezt a számot sikerül szigorúan 1 körül tartani, akkor a járvány nagyon fékezve terjed, a járványgörbe nem indul exponenciális növekedésnek, vagyis stagnál. Ha 1 alatt lenne, akkor beszélhetünk a járvány lecsengéséről.)






 

Elég lesz?

Már két héttel ezelőtti cikkünkben rámutattunk arra, hogy a korlátozó intézkedéseknek köszönhető járványlefojtás szakasza után új stratégiára lesz szükség, de egyáltalán nem mindegy, hogy az előttünk álló lehetőségek közül melyiket választjuk. A járványról alkotott ismereteink alapján nem biztos, hogy a gazdaság elviseli a védekezés olyan formáját, amelyet jelenleg alkalmazunk. A tartósan elhúzódó, vagy a periodikusan visszatérő korlátozások olyan súlyos károkat okoznak, amelyek a gazdaságok összeomlásával fenyegetnek – írtuk akkor.

 

Orbán Viktor szerda esti bejelentése és Gulyás Gergely csütörtöki tájékoztatása (és egyéb kiegészítő információk, operatív törzs, Palkovics László miniszter) alapján körvonalazódik, hogy Magyarország melyik utat választotta. A korábbi cikkünkben felvázolt 6 lehetséges forgatókönyv közül a kormány valahol az 5. és a 6. közötti átmeneti úton van. Megtörtént ugyanis az egészségügyi kapacitások növelése és beindult a húzd meg – eresz meg stratégia, és közben a kormány néhány szelektív intézkedésről is döntött (idősek védelme, kórházakba ki és belépők tesztelése, tesztelések általános felpörgetése stb.).

 

Bár a részleteket még nem ismerjük, a járvány elleni védekezés új szakaszának most ismertetett lépéseinek fontos további kiegészítő elemekkel kellene együtt járniuk. A korlátozó intézkedések fokozatos oldása ugyanis automatikusan azt eredményezi, hogy a közösségi szintű kontaktusszám emelkedik. Az előrelépés (a járványügyi szakértők javaslataival és a nemzetközi példákkal is összevetve), hogy a fokozottan veszélyeztetett csoportokra külön figyel a kormány és földrajzilag is a fokozatosság elvét követi, valamint megfogadta a kötelező maszkviselésre vonatkozó szakértői javaslatokat, és előírja a 1,5 méteres távolság betartását. Mindezek mellett azonban a stratégiának ezeket az elemeket is tartalmaznia kellene (az is lehet, hogy tartalmazza, csak még nem ismerjük a részleteket):

  • Az utólagos tesztelési stratégia felváltása, vagyis a detektálási arány érdemi javítása
  • Hatékonyabb kontaktkutatás.
  • Az azonosított új fertőzések és kontaktok lehető leggyorsabb és lehető legszigorúbb elszigetelése.
  • A döntés megalapozottságát növelhette volna, ha a kormány megvárja a most induló országos reprezentítív teszt eredményét, amely alapos képet ad majd az átfertőzöttség földrajzi megoszlásáról. De nyilván ennek további súlyos árát kellett volna megfizetni a gazdaság nagyobb visszaesésével.
  • Technológiai fejlesztések, például a járvány terjedésének mobilapplikációs nyomon követése és behatárolása (Azt tudjuk, hogy a mobilszolgáltatóktól származó cellainformációk alapján a kormány képes figyelni, hogy a korlátozó intézkedéseket az emberek mennyiben tartják be, a kutatócsoport erre mozgási és otthonmaradási indexet is készített.)

 

Az újranyitás stratégiáját ennél pontosabban azonban csak a közlönyökben megjelenő részletszabályok fényében lehet megítélni.

 

Érdemes itt megemlíteni azt is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia milyen ajánlásokat fogalmazott meg az újranyitás kapcsán, amelyeket már egy hete elküldtek az EMMI, az ITM és a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetőinek. Az immunológusok, orvosok és biológusok által összeállított szöveg konkrét szakmai javaslatokat tett a kormányzat és a hatóságok számára a Covid-19-járvány rövid és hosszú távú kezelésére.

 

Egy “gyors és kiterjedt tesztelés eredményei alapján csoportokat lehetne felállítani a népességen belül, megfelelő adatvédelemmel ellátott nyilvántartási rendszerben”. Ezen alapulhatnának aztán azok a szelektív intézkedések, amelyek a fogékony csoport tagjait a mostaninál is jobban védik, a védett csoport tagjait pedig jogosultságokkal (és esetleg hatósági igazolással) ruházza fel, a munkába való visszatérés céljából. Elemzések alapján a szelektív járványügyi intézkedések költséghatékonyabbak a „húzd meg, ereszd meg” típusú intézkedéseknél – hangoztatták a szakértők.

forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top