Magyarországon a napokban jelentették be, egy applikációval ellenőrizné a rendőrség, hogy a hatósági karanténban kerülők betartják-e a szabályokat. Jelenleg időről időre rendőrök jelennek meg a karanténba kerülők otthonában, ezt válthatná ki a szoftver önkéntes letöltése.
Ugyanakkor a program kijátszásáért komoly bírság járna, akár 300 ezer forintra is büntethetnék az ezzel próbálkozókat.
Hasonló applikációkat egyre több országban használnak. Sok helyen nemcsak annak ellenőrzésére, betartja-e valaki a karantént, hanem azért is, hogy gyorsan megtalálják, kikkel érintkezhettek korábban a fertőzöttek.
Kétségtelen, hogy az olyan okostelefonos technológiákat felhasználó alkalmazások, mint a GPS vagy a Bluetooth, bizonyos fokig megkönnyítik a járvány terjedésének feltérképezését és a fertőzöttek izolálását – láttuk ennek sikerét többek között Szingapúrban és Dél-Koreában – de széleskörű tesztelés és nagyszámú önkéntes résztvevő nélkül mindez aligha lehet hatékony. Szingapúrban például a kontaktus-kutató alkalmazást 1,1 millió ember, a lakosság 20%-a töltötte le önként, Norvégiában ez az arány már közel 30% volt meghirdetése után másfél héttel, ugyanakkor Észak-Dakotában alig 3% – írja aNew York Times.
Oxfordi epidemológusok becslései szerint a vírus fékentartására egy adott területen a lakosság 60%-ának kellene ilyen applikációt használnia, miközben széles körben folyna a tesztelés és karanténba tennék a legveszélyeztetettebbeket.
Kínában februárban kezdték felszólítani több mint 200 város lakosságát, hogy töltsenek le egy egészségügyi alkalmazást, amely automatikusan megállapította, hogy kell-e az illetőnek karanténba vonulnia. Az adatok a telefonról a kormányhoz kerültek, az azonban nem derült ki, hogy pontosan milyen alapon döntöttek karanténról.
Ezzel szemben a szingapúri applikáció inkább a Bluetooth-t használta a közelben lévő telefonok beazonosítására, és az információt addig tárolták a telefonokon, amíg valakinek pozitív volt a vírustesztje, és hozzájárult adatainak a kontakt-keresőkkel való megosztásához.
Norvégiában az alkalmazás a GPS-en és a Bluetooth-ot keresztül jut azokhoz a központi szerverekhez, amelyekhez az ország egészségügyi hatóságai is hozzáférnek. Egy új törvény pedig arról rendelkezik, hogy az információkat kizárólag a járvány megfékezésére lehet felhasználni, és 30 naponként törölni kell azokat.
Az indiai Máhárásztrá államban, ahol az ország legnépesebb városa, a 18,5 millió lakosú Mumbai fekszik, a GPS-adatokból egyfajta „virtuális kerületet” építettek ki a felhasználók otthona körül. Ha ezen túllépnek, az alkalmazás értesíti a helyi hatóságokat. Kárnátáká államban a Quarantine Watch applikáció a vesztegzár alatt álló embereket is figyeli, és bizonyos időközönként szelfiket kell készíteniük, bizonyítandó, hogy otthon tartózkodnak. Április közepén a központi kormány is bevezetett egy nyomkövető applikációt, amelyet azóta több mint 77 millióan töltöttek le. Igaz, ez a lakosságnak csupán 5,6%-a, de Narendra Modi miniszterelnök egyik tanácsadója szerint máris sikerült a vírus néhány gócpontját lokalizálni.
Mint az ilyen alkalmazások esetében mindig, ezúttal is felmerülnek a magánszféra megsértésével kapcsolatos aggodalmak.
Az Apple és a Google áprilisban jelentette be, hogy olyan szoftvert fejlesztenek ki, amire alapozva a közegészségügyi hatóságok elkészíthetik a maguk applikációit, és ezek képesek lesznek összedolgozni. Titkos kódokkal végeznék a nyomkövetést, az adatok a felhasználók telefonján maradnának. Ha valakinek pozitív a koronavírus-tesztje, lehetővé tennék, hogy a kódja felkerüljön egy listára, amelyet a többi felhasználó rendszeresen ellenőrizhet.
Több jogvédő szerint azonban még a legjobb szándékkal készült digitális ellenőrző eszközöknél is kivédhetetlenek a visszaélések. Adatvédelmi szempontból ráadásul a két technológiai óriásnak sincs jobb híre, mint a kormányoknak.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
