A Kúria (régebben Legfelsőbb Bírőság) elnökét az Országgyűlés választja meg az államfő javaslatára, kilenc évre, titkos szavazással. Darák Péter 2021. január 1-jéig tölti be a pozíciót, Áder János államfő pedig egy botrányos jelölést tett, Varga Zsolt András személye semmi jót nem jelent.
A rendszerváltás óta most fordul elő először, hogy egy olyan személyt ültetnek a legfelsőbb bírói székbe, aki életében nem hozott bírói döntést tárgyalótermben, merthogy sosem dolgozott bíróként. Eddig erre jogszabályi lehetőség sem volt.
A jelölés döbbenetet okozott a szakmában, mert most lett világos, hogy miért törtölték el a kinevezésről szóló törvényből áprilisban azt a kitételt, hogy a legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül kell választania az Országgyűlésnek. Semmi jó nem várható az új főbírótól, ismerve a múltját. Ugyanis Varga Zsolt András két alkalommal, összesen
MINTEGY TÍZ ÉVEN ÁT VOLT POLT PÉTER HELYETTESE, MI TÖBB, JOBB KEZE,
így várható, hogy az ügyészséghez hasonló módon akarják lezülleszteni a ma még ellenálló bíróságokat. Vargával azonban más probléma is van. 2014-ben egy konferencián – melyről a HVG számolt be – azt mondta, meg kellene fontolni a dinasztia visszahelyezését a jogba és az Apostoli Királyság helyreállítását éppen úgy, mint a szabad királyválasztás törvénybe iktatását. Mindez jól jelzi, hogy
EGY FUTÓBOLOND PÁRTKATONA KEZÉBE ADNÁK A BÍRÓSÁGOKAT!
Mert a poszt egyébként igencsak fontos a magyar jogrendszerben. A Kúria a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat is hozhat, elbírálja a jogegységi panaszokat, dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, befolyásolhatja döntéseivel a szabad bírói döntéseket.
Egy bíró a Telexnek egyenesen úgy jellemezte a döntést, hogy az a magyar bírói kar arculcsapása, mi ennél tovább megyünk: ez a kegyelemdöfés a magyar jogállamiságnak.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
