Belföld

Nem lesz karácsonyfa? – Végleg eltűnik a lucfenyő hazánkból

civilhetes.net

Évek óta sok szó esik erdészeti körökben arról, hogy a lucfenyő-erdők pusztulása jelentős károkat okoz az erdőgazdálkodásban. 





Az erdők szerepe jelentős a fenntartható mezőgazdaság megvalósításában, ugyanis segítik a talajmegőrzést, a megfelelő vízkörforgást, szerepük van az elsivatagosodás csökkentésében, megkötik a légköri szén-dioxidot, oxigént termelnek, ezen kívül hatással vannak a mikroklímára és élőhelyet nyújtanak számos állatnak, nélkülözhetetlen beporzónak. – írja az agroinform.hu

 

A lucfenyőt ennek ellenére talán tényleg el kell engednünk.






A fenyőpusztulás jelensége alapvetően nem hazánkban a legégetőbb probléma, mivel a lucfenyő területek nagysága Magyarországon nem jelentős, a 90-es években kb. 28 000 hektárnyi területen volt jelen, ma ez a szám néhány száz hektár. Leginkább Németország, Csehország és Ausztria szenved a lucfenyő-pusztulás következményeivel. A németországi erdőkben sokszorosa az erdőpusztulás mértéke a korábbi évekhez képest. Michael Müller, drezdai erdőművelési professzor szerint Németországban a szabályozott, fenntartható erdőgazdálkodás kezdete óta, azaz 200 évre visszamenőleg, most a legsúlyosabb erdőkárhelyzetet élik meg. Az utóbbi 20 évben szinte az összes magyarországi állományban is fellépett valamilyen kár: vagy kiszáradtak, vagy kényszerből kitermelték.

 

Az Őrségben jelenleg még több száz hektárnyi lucerdő van, kisebb részben magán, nagyobb részben állami tulajdonban. Szinte az összes állomány beteg, kitermelésüket minden évben magasabb arányban kell végezni, mint amennyi indokolt volna a korábbi erdőtervek szerint. Az új tervek már szinte valamennyi lucos kitermelését előírják.

 

Sajnos a vágásérettséget nem lehet megvárni, mert teljesen elpusztulnának, inkább kitermelik akkor, amikor, bár alacsonyabb áron, de még értékesíthető faanyag nyerhető. Az értékesítésből származó bevétel azonban sok esetben nem fedezi még az erdőfelújítás költségét sem.

 

Ebben a helyzetben valójában csak kényszermegoldásokból lehet választani: előfordult, hogy csak foltokban termelték ki a betegséggel érintett területeket, így egy idő után akár 5-6 korosztály is megtalálható volt, ami a kitermelés és az erdőfelújítás adminisztrációját jelentősen megnehezíti.

 

A kényszerű kitermelések miatt kevesebb idő és eszköz marad azokra a területekre, melyek egészséges, vágásérett erdők lennének, így a fertőzött területek komolyan megborítják az erdőgazdálkodási terveket.
A lucfenyvesek helyén itt is főként tölgy és más elegyes lomberdőket hoznak létre.

Az erdőpusztulások folyamatosan frissülő műholdképekkel követhetők nyomon a Nébih nyilvános oldalán.

 

Akkor most karácsonyfa sem lesz?

A legnagyobb arányban Vas, Zala és Somogy megyében termesztenek karácsonyfa-hasznosítású fenyőerdőket. Ezek a példányok 5-10 év alatt vágáséretté válnak, a területek úgy művelik, mint bármely más mezőgazdasági hasznosítású táblát, azaz lehetőség van növényvédő szerek, rovarölők használatára, ezen kívül még az öntözési lehetőség kialakítása is szóba jöhet. Ezeknek az ültetvényeknél leginkább a telepítés évében kritikus a csapadékmennyiség.






 

Hazánkban összesen körülbelül 2000 hektáron termesztenek karácsonyfa célú fenyőt. Legnagyobb arányban (kb. 60 %) lucfenyővel foglalkoznak a gazdák, erre a legnagyobb a kereslet. A luc gyorsabban nő a többi fajtánál, ezért olcsóban lehet értékesíteni. Szintén népszerű az ezüstfenyő (kb. 10 %) és a Nordmann-fenyő (kb. 30 %) is, ezek piaci ára azonban magasabb.

 

A méterenkénti, fogyasztói árak 3000-7000 Ft körül alakulnak, fajtától függően.

 

Decemberben körülbelül 2-2,5 millió fa kerül a vásárlókhoz, melyből körülbelül 500 000 db származik importból.

 

Ezeket az ültetvényeket szakszerű növényvédelmi technológiával szükséges nevelni, a természetes erdők kártevői ezeket az állományokat is megtámadják, jelentős gazdasági kárt okozva. Az ültetvények ugyan nem pusztulnak el, de a kártevők komoly esztétikai minőségromlást okozhatnak, így eladhatatlanná téve a példányokat.

forrásagroinform.hu




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!




Kattints a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top