Politika

Kovács Zoltán a BBC-n: Nem támogatom, hogy Ukrajna fegyverrel védje meg saját országát (+videó)

nyugatifeny.hu

A műsorvezető szóhoz sem jutott.

A BBC World HardTalk című műsorának vendége volt Kovács Zoltán szerda este. Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára közel fél órán keresztül válaszolt a brit köztelevízió újságírójának kérdéseire, aki többek között azt firtatta: mi a magyar kormány véleménye az EU által tervezett olajembargóról, illetve hogy Magyarország valójában kinek az oldalán áll a háborúban.

Stephen Sackur, a HardTalk műsorvezetője azzal vezette fel az interjút, hogy a magyar kormány hevesen ellenzi az EU-s energiaembargó tervezetét, és gyakran

nagyobb ellenszenvvel tekint Brüsszelre, mint Moszkvára,

még az után is, hogy Putyin lerohanta Ukrajnát.

Az interjú elején rögtön a hét eddigi legfontosabb témája került a középpontba: az orosz olajimport tilalmának uniós tervezete. Sackur arról érdeklődött Kovácsnál, hogy elfogadhatónak tartja-e a magyar kormány a javaslatot.

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint a rövid válasz az, hogy nem. Az okok pedig egyszerűek: nagyon ki vagyunk szolgáltatva az oroszoknak az energia terén, így a tervezet teljesen tönkre tenné a magyar emberek életét és a magyar gazdaságot.


A műsorvezető itt rámutatott, hogy számos uniós ország (például Litvánia, Finnország vagy Szlovákia), még Magyarországnál is jobban ki van téve az orosz energiának, ők mégsem tervezik blokkolni az olajembargót.

Kovács azzal seperte ezt félre, hogy „a helyzet sokkal komplikáltabb ennél”, és hogy mivel Magyarországnak nincs tengerpartja, csak vezetéken tud érkezni hazánkba az olaj és a gáz.

Az államtitkár szerint a magyar kormány világossá tette, hogy legalább 3-4 évre lenne szükség ahhoz, hogy hazánk leválhasson az orosz energiáról.

„Jól értem, hogy akkor használni fogják a vétójukat a tervezettel szemben?” – tette fel ezen a ponton a kérdést a műsorvezető, melyre Kovács

igennel válaszolt.

Az államtitkár szerint fontos látni, hogy a tervezet Brüsszel felől érkezett, és megalkotói tisztában voltak vele, hogy a javaslat szembe megy Magyarország érdekeivel.

Itt Sackur megint rámutatott, hogy vannak olyan uniós országok, amelyek

még jobban meg fogják szenvedni

az embargó hatásait, ők mégis tudják tűrni a helyzetet a fogukat összeszorítva.


Az újságíró arról is beszélt, hogy néhány napja járt Pozsonyban, ahol Eduard Heger szlovák miniszterelnök, akinek az országa nagyon hasonló cipőben jár, mint Magyarország (nincs tengerpart, magas orosz energiafüggőség), azt mondta neki: mindent meg fognak tenni, hogy megszüntessék az orosz olajfüggőséget, és nagyon sajnálja, hogy az előző kormányok „stratégiai hibát követtek el”, és kiszolgáltatták az országot az orosz energiának.

A műsorvezető itt nekiszegezte a kérdést Kovácsnak, hogy hajlandó-e hasonló kijelentést tenni, és elismerni, hogy a magyar kormány stratégiai hibát követett el. Az államtitkár azzal válaszolt, hogy

a magyar kormány döntése az Oroszország felé való energetikai közeledésről 10-15 évvel ezelőtt született meg, amikor még teljesen más volt a biztonságpolitikai helyzet a kontinensen. Az orosz energiától való függőséget pedig amúgy is

megörökölte a jelenlegi kormány.

A BBC újságírója itt közbevágott, és jelezte, hogy ő nem egy 10 évvel ezelőtti döntésre utalt, hanem arra, hogy a magyar kormány egy évvel ezelőtt írt alá egy 15 évre szóló energetikai megállapodást a Gazprommal, illetve a Paks II beruházásra. Kovács azzal vágott vissza, hogy nem volt más alternatíva.

Ezután magára a háborúra, és a magyar kormány pozíciójára terelődött a szó. A műsorvezető felhozta, hogy Kovács nemrég arról beszélt, amilyen gyorsan csak lehet, békét kell kötni, akármi is legyen az ára. Sackur itt megkérdezte, ezt úgy kell-e értelmezni, hogy arra kéri a magyar kormány Ukrajnát, hogy hagyjanak fel a harccal, „azok után, hogy az oroszok újabb ukrán területeket foglaltak el, több tízezer ukránt öltek meg, és elképesztő háborús bűncselekményeket követtek el”.

Kovács szerint ők mindkét félnek azt üzenik (így a háborút elkezdő Oroszországnak is), hogy hagyjanak fel a háborúzással, és üljenek tárgyalóasztalhoz.

A BBC újságírója ezután arról kérdezte a szóvivőt, hogy a magyar kormány támogatja-e, hogy Ukrajna fegyveres erővel áll ellen az oroszoknak és védi meg a területét. Ezt a kérdést látszólag nem teljesen értette Kovács, úgyhogy


a műsorvezető visszakérdezett, hogy jól értelmezi-e, hogy a magyar kormány nem támogatja azt, hogy Ukrajna fegyverrel védje meg a saját területét, melyre Kovács igennel felelt.

„Meg vagyok rökönyödve, hogy ilyen dolgokat mond itt velem szemben ülve”

– reagált Sackur, rámutatva, hogy Kovács az 1956-os forradalom minden egyes évfordulóján arról ír, milyen hősiesen küzdöttek a magyar ellenállók a szovjet elnyomás ellen.

Az államtitkár felháborodva válaszolt. A műsorvezető szemére vetette, hogy kettejük közül ő a történész, úgyhogy ne oktassa ki őt történelemből. A magyar kormány a magyar emberek érdekeit képviseli, nem a brit, a nyugati vagy az ukrán érdekeket, tette hozzá.

A BBC újságírója ezután arról kérdezte Kovácsot, hogy valamiféle ellenségként látja-e a magyar kormány Volodimir Zelenszkijt, felhozva Orbán április 3-i győzelmi beszédét. Arról is érdeklődött, hogy milyen bizonyítékokkal tudják alátámasztani azon állításukat, hogy az ukrán kormány beleavatkozott a magyar választásokba. Kovács szerint az a bizonyíték, hogy az ellenzék felvette a kapcsolatot Zelenszkijjel, „és a magyar kormányétól eltérő perspektívát ajánlott neki”.

A műsorvezető szóba hozta azt is, hogy az ukrán kormányban felmerült: a magyaroknak valójában hátsó szándékaik lehetnek, és meg akarják szerezni Kárpátalját, amelyet Kovács hazugságnak nevezett.

Sackur itt rákérdezett, hogy „mi a francról beszélt Orbán”, amikor azt mondta, hogy azért nem küld fegyvereket Ukrajnába, mert fél, hogy a magyar kisebbséget fogják vele támadni.

„Komolyan gondolja, hogy az ukrán kormány nem az orosz megszállókra, hanem az ukrajnai magyarokra fogja fogni a fegyvereket?”

– fogalmazott a műsorvezető. Kovács azzal magyarázta a kijelentést, hogy senki sem tudja, hogy kinek a kezébe kerülnek az Ukrajnába küldött fegyverek, miután átlépték a határt.

A műsorvezető az interjú zárásaként arról kérdezte Kovácsot, hogy nem érzi-e hogy kiszolgáltatott helyzetbe került Magyarország a háborúval kapcsolatos pozíciója miatt, hiszen pont most veszítette el több fontos közép-európai szövetségesét (a lengyelek felháborítónak tartják a magyar kormány háborúval kapcsolatos álláspontját, Szlovéniában elvesztette a választást Janez Janša, Orbán egyik közeli szövetségese), amikor az EU megindította a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben.

Kovács megnyugtatta a műsorvezetőt, hogy a magyar kormány megszokta már ezt a helyzetet az elmúlt 12 évben, úgyhogy boldogulni fognak most is.


(via Telex.hu) | forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

You must be logged in to post a comment Login

Leave a Reply



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top