Politika

Varga Juditnak dagad a melle a büszkeségtől, hogy törvényben mondta ki, “az anya nő, az apa férfi”

nyugatifeny.hu

Meghatódott az “eredményeitől”.

Célom, hogy megtartsam a közös eredményeket” — mondta Varga Judit az elmúlt 12 évben hozott jogszabályok kapcsán. “{S}zeretném folytatni a megkezdett közös munkát” — jelentette ki kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés szakbizottsága előtt az igazságügyi miniszteri posztra ismét jelölt politikus csütörtökön.

A képviselő — akinek kinevezését a testület támogatta — a korábbi “eredmények” közé sorolta a közjogi jogalkotás tekintetében az alaptörvény 9. módosítását, amely rögzítette a szülők nemét és azt is, hogy a házasság intézménye nő és férfi közt áll fenn. Elmondta, ez a változtatás az azonos neműek esetében nem vezetett be új szabályt.

A módosítás a gyermekek önazonosságának védelméért azt is kimondta, hogy az állam feladata olyan jogszabályi környezet kialakítása, amely biztosítja “az önazonosság megváltoztathatatlanul fennálló megóvását” — fűzte hozzá. Elmondása szerint ezt megerősítette április 3-án a kormány által gyermekvédelminek nevezett melegellenes népszavazás is.


Varga Judit szerint 1990 óta nem volt még akkora egyetértés Magyarországon egy népszavazáson, mint a gyermekvédelmin, amelyen a magyar emberek világossá tették, a gyermekek nevelése kizárólag a szülők joga. Azt nem tette hozzá, hogy az országgyűlési választással egy időben rendezték a népszavazást, így meglepő lett volna az alacsony részvétel.

A különleges jogrendi szabályozásról azt mondta, “veszélyes idők veszélyes kihívásaira” adott válaszul a korábbi hat rendkívüli jogrendi állapotot háromra változtatták: hadiállapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre. 2015 óta tart a migrációs válság, világjárvány van és “most már a szomszédságunkban háború is dúl” — sorolta, véleménye szerint miért volt szükség a változtatásra.

Hangsúlyozta, az Igazságügyi Minisztériumot rendkívüli kihívások elé állította a pandémia, 2020 márciusától a veszélyhelyzeti jogalkotás miatt a munkatársai dupla műszakokban dolgoztak, sokszor hétvégén is, hogy olyan szabályozásokat alkossanak, amelyekkel az emberek életét, egészségét meg lehet védeni, a gazdasági károkat pedig elhárítani.

Kiemelte a 2019-ben kezdődött bírói- és ügyészi illetményemelést, hangsúlyozva, ez 3 ütemben 68 százalékos béremelést jelentett, ami “garanciája ezen hivatásrendek függetlenségének“. Arról is szólt, hogy az igazságszolgáltatás gyorsan alkalmazkodott a világjárványhoz, az eljárások statisztikája alapján nem volt visszaesés, sőt a járvány “hozadékaként” felgyorsult a bírósági digitalizáció.

Hozzátette, Magyarország az európai igazságügyi eredménytábla szerint is az “élen jár” a bírósági digitalizációban. A magánjogról szólva felidézte, már korábbi, 2019-es miniszterjelölti meghallgatásán is ígéretet tett arra, hogy a társadalmat mélyen érintő kérdésekben konzultációkat kezdeményez, és elmondása szerint a családjog és a digitális kihívások területén ezeket megtették.


A családjogi jogalkotásban 62 civil szervezettel működtek együtt a családjogi jogalkalmazás segítéséért és könnyebbé tételéért. Példaként említette, hogy az elmúlt években megerősítették a gyermekvédelmi jelzőrendszert.

Úgy fogalmazott, “{e}nnél hálásabb feladat nincs nőként, anyaként egy igazságügyi miniszter számára, mint az, hogy tudja segíteni a családjogi jogalkalmazást, és talán könnyebbé tudja tenni a legnehezebb élethelyzeteket az emberek életében“.
Beszélt arról is, hogy az Igazságügyi Minisztérium felel a jövőben a fogyasztóvédelemért, a terület egy helyettes államtitkársághoz tartozik majd.

Célnak nevezte, hogy a magyar fogyasztókat még jobban megvédjék és még nagyobb figyelemmel hallgassák meg igényeiket, ehhez civilekkel is egyeztetnek. Hozzátette, külön figyelmet szentelnek a gyermekek és fiatalkorúak védelmének, de a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve a tisztességtelen pénzügyi-kereskedelmi gyakorlattal szemben is fel kívánnak lépni.

Az áldozatsegítés kapcsán megjegyezte, azt szívügyének tekinti. Arról beszélt, amikor átvette az igazságügyi tárca vezetését, 3 áldozatsegítő központ volt az országban. “Ma már 11 — folytatta –, a cél pedig, hogy 2025-ben minden megyeszékhelyen legyen ilyen“.

Sebián-Petrovszki László, a bizottság DK-s alelnöke egyebek között arról érdeklődött, elmegy-e Varga Judit az Európai Parlament Pegasus-bizottságának ülésére. A jelölt válaszában azt hangsúlyozta, hogy 2010 óta Magyarországon jogellenes információgyűjtés nem történt, a nemzeti-konzervatív kormánynak elsődleges, hogy minden eljárást a jogszabályoknak megfelelően folytasson.

Felhívta a figyelmet arra, éppen az Európai Bizottság szóvivője fogalmazott úgy, hogy az uniónak nemzetbiztonsági kérdésekben nincs hatásköre, az nemzeti hatáskör, így az Európai Parlament által kezdeményezett bizottság “jogalap nélküli“, másrészt “teljesen értelmetlen is, mert azok az információk, amelyek szükségesek lennének az eljárásához, azok számára nem megismerhetőek“.


Ugyancsak a képviselő kérdésére válaszolva azt mondta, a magyar kormány a kapcsolaton belüli erőszak elleni erőszakot megfékezni hivatott

Isztambuli egyezményt “ideológiai elköteleződése miatt nem fogja ratifikálni“,

ugyanakkor úgy látja, a magyar kormány “maximálisan küzd” a kapcsolati erőszak ellen.

Szabó Szabolcs, a bizottság momentumos tagja a korábbi államtitkár, Völner Pál korrupciógyanús ügyével összefüggésben azt vetette fel, felmerült-e Varga Juditban “a miniszteri alkalmasságának kérdése“.

Varga Judit válaszában azt mondta, az ő elsődleges feladata az volt, hogy biztosítsa “a léket kapott hajó vezetését“, és szerinte az államtitkár meghozta “az egyetlen helyes döntést” azzal, hogy lemondott. Elmondta, az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője az ügyészség, amely eljárást indított. Azt mondta, az ő feladata a minisztérium működőképességének biztosítása volt.

Kiss Jánosnak, a bizottság fideszes tagjának válaszolva Varga Judit arról beszélt, hogy a bírósági épületek felújítása költségvetési kérdés, de folyamatosan lobbizik érte.

(MTI korrigálva) | forrás




Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!



Kattints a hozzászóláshoz

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.



Legnépszerűbb

Az 1848-as szabadságharc idejében a bátor ifjak 12 követelésében az első (így legfontosabb) pont az volt, hogy ne legyen CENZÚRA.

Mi ennek eleget téve oldalunkról kiűzzük a cenzúrát és a híreket teljes formában ferdítés nélkül, annak eredetiségét megőrizve közöljük olvasóink felé.

Csatlakozz hozzánk!

Független hírek © 2018 Themetf

To Top