Leállt a megújuló energiaforrásokra való átállás.
Júniusban az ENSZ honlapján több tanulmányt is közöltek, amelyekből az derül ki, hogy bár a járvány, illetve az azt követő gazdasági újraaélénkülés egyedülálló lehetőséget adott volna a megújuló energiaforrásokra való átállás felgyorsítására, ez nem történt meg, sőt összeségében semmilyen előrelépés nem történt az energiaszolgáltató ágazatban.
A hónap elején jelent meg a SDG 7 (Fenntartható Fejlődési Cél 7) című jelentést elemző cikk, amelynek fő megállapítása, hogy COVID-19-járvány a kulcstényező abban, hogy lelassult a világ népességének hozzáférése a globális energia forrásokhoz. 733 millió ember – a Föld lakosságának csaknem egytizede – még nem jut áramhoz, 2,4 milliárd pedig még mindig fa, szén és más egészségre, környezetre káros anyagok elégetésével főzi ételét.
A jelenlegi trendek szerint 2030-ban még mindig 630 millióan fognak elektromosság nélkül élni, ami tíz millióval több, mint a tavalyi becslés. Ez annak is az eredménye, hogy Ázsiában és Afrikában az árak emelkedése és a jövedelemkiesések miatt 90 millióan már nem tudják megfizetni az áramszolgáltatási díjakat. A járványhoz az utóbbi hónapokban hozzáadódott
az ukrajnai háború hatása, az olaj- és gázellátás bizonytalanná válása.
Néhány napja REN21 tanulmánya is megjelent: A megújulók – 2022 Globális Állapotjelentés címmel. Az ENSZ égisze alatt működő nemzetközi Renewable Energy Policy Network for the 21st Century (Megújuló Energiapolitika Hálózat a 21. századra) szervezet, amely kormányokat, tudományos intézeteket, kormányokhoz nem köthető szervezeteket, tudományos intézeteket, tudósokat, iparági szereplőket fog össze, több dokumentum kiadásával is foglalkozik.
A tizenhetedik REN21-en hatszázan dolgoztak, és aktuális pillanatfelvételek tekinthetők meg a megújuló energiaforrások felhasználásáról a világban.
“A megújuló energia részesedése az elmúlt évtizedben 0,6 százalékról 11,7 százalékra nőtt, de a szén és gázfelhasználás 80,1-ről csak 79,6 százalékra csökkent. Vagyis, stagnált”
— nyilatkozta Rana Adib a REN21 ügyvezető igazgatója a BBC-nek. És mivel az energiaigény növekszik, ez valójában azt jelenti, hogy több fosszilis tüzelőanyagot fogyasztunk, mint valaha. A fő megállapítása tehát ennek a tanulmánynak is az, hogy bár történtek biztató dolgok,
a megújulókra való átállás globálisan nem működik.
2021-ben például még rekord mértékben növekedett a megújuló energiatermekőkbe való beruházás és ennek következtében 10 százalékkal a termelés, és 135 ország vállalta a zéró szénkibocsátási célt, a járvány utóhatásai és az alapanyagárak emelkedése megszakította a megújulóenergia-ellátási láncokat, és késleltette a projektek kivitelezését.
Emellett a gazdaság “visszapattanása” hat százalékkal megnövelte az energiaigényt, amit a fosszilis energiaforrások segítségével fedeztek, megnövelve a CO2-kibocsátást.
Az ukrajnai háború ez év elején példátlan energiaválságot eredményezett és alapanyag-ellátási sokkhelyzetet, ami a kormányokat arra késztette, hogy rövidtávú intézkedéseket vezessenek be a magasra ugrott árak visszaszorítására. Ez a helyzet még inkább kitette a világot a klímakatasztrófák nyomásának csakúgy, mint a geopolitikai és gazdasági fenygetettségeknek.
“A történelem legnagyobb energiakrízisével nézünk szembe”
— állapítja meg a jelentés.
Majd arról tájékoztatnak, hogy 2021 végén gyakorlatilag megszűnt az olcsó fosszilis energia az eddig ismert formájában. Az árak emelkedése már szeptemberben elkezdődött, túlszárnyalva a 1973-ban elért szintet is, ami a lezárások utáni visszaállások miatt megnövekedett igény és az ellátási korlátok miatt következett be.
Európában és Ázsiában a gázárak a 2020-as tízszeresére, az USA-ban háromszorosára nőttek. A COVID-19-járvány alatt a lezárások miatt megszakadtak az ellátási láncok, ezért a megújulóenergia-projektek is lelassultak, leálltak.
Megkezdődött tehát a modern történelem legnagyobb energiaválsága, amihez azután hozzájárult az ukrajnai háború miatti alapanyagár-sokk.
Míg tehát a globális energiatermeléshez 10 százalékot már a megújulók adnak, továbbra is hatalmas probléma a teherautókon, hajókon, repülőkön történő áruszállítás, ami a teljes energia felhasználás 32 százalékát teszi ki, amiből csak 3,7 százalék a zöldenergia.
A megoldás erre az elektromos járművek elterjedésének támogatása, amire Adib szerint biztató jelek utalnak. (Az EU-ban 2035-től nem lehet benzin- és dízelmeghajtású autókat forgalmazni.)
A fosszilis energiahordozók árának meredek emelkedése viszont arra is kényszerítheti a kormányokat, hogy a megújulókat részesítsék előnyben, amelyek amellett, hogy olcsóbbak és kevésbé szennyezők, más előnyökkel is járnak.
(via nepszava.hu) | forrás
Köszönjük, hogy itt vagy!
A Független Hírek 9 éves működése óta több mint 41 ezer hírt tett közzé Politikai témában, mindezt függetlenül tettük és nem szolgáltuk ki egyik pártot sem!
Ha továbbra is szeretnéd, hogy független sajtó működhessen, akkor kérlek oszd meg ezt a bejegyzést facebook-on és terjeszd a híreket ott ahol tudod! Ezzel segíted a fennmaradásunkat!
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
![Független hírek](https://fuggetlenhirek.info/wp-content/themes/flex-mag/images/logos/logo-large.png)
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.