Bővülhet a bizottság, de az igazi vita még nem zárult le.
Fordulat jött az ügynökakták ügyében: a Törvényalkotási Bizottság elfogadta,
hogy a titkos iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottság ne 11, hanem 13
tagú legyen.
A plusz két tagot az ellenzéki frakciók közösen javasolhatják.
A döntés azért érdekes, mert korábban egy hasonló ellenzéki javaslatot az Országgyűlés szakbizottságában még elutasítottak. A TAB előtt azonban megjelent egy kormánypárti módosítás, amely már beengedné a testületbe az ellenzék által közösen javasolt két szakértőt.
Ami ellenzékiként nem ment, kormánypártiként átment
Az eredeti törvényjavaslatot Melléthei-Barna Márton, a Tisza képviselője nyújtotta be. Eszerint a bizottság elnökére és négy tagjára a titkosszolgálatokat irányító miniszterek, hat tagjára pedig a kultúráért felelős miniszter tenne javaslatot.
Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője korábban módosító javaslatban kezdeményezte, hogy az ellenzék is képviseltethesse magát a testületben, ezt azonban az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság elutasította. Később viszont hasonló tartalmú kormánypárti módosítás került a TAB elé, amelyet már egyhangúlag elfogadtak.
A mostani változat szerint az ellenzéki frakciók két történész, levéltáros vagy jogász végzettségű tagot javasolhatnak. Ha megfelelnek a feltételeknek, a kormány köteles kinevezni őket. Díjazás és költségtérítés is járna nekik, ugyanúgy, mint a kulturális miniszter által javasolt tagoknak.
Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető, aki a TAB tagja is, megszavazta a módosításokat, de jelezte: a zárószavazáson tartózkodni fognak, mert szerintük a tanácsadó bizottságnak nem a kormány, hanem az Országgyűlés alá rendelve kellene működnie. Melléthei-Barna erre azzal válaszolt, hogy a testületnek nem lesz döntési hatásköre.
A biztonsági ellenőrzésnél is jött a fordulat
Vita volt arról is, kelljen-e személyi biztonsági tanúsítvány a bizottság tagjainak. Melléthei-Barna Márton eredetileg azt javasolta, hogy ezt ne írják elő, mert szerinte a cél a civil kontroll megteremtése.
Ezzel nem értett egyet Hegedűs Barbara, Nacsa Lőrinc és Latorcai Csaba. Álláspontjuk szerint a tagok nagyszámú minősített adatot ismerhetnek meg, ezért indokolt a nemzetbiztonsági ellenőrzés. Az ezt célzó ellenzéki irányt előbb elutasították,
majd kormánypárti módosításként, azonos indoklással már egyhangúlag elfogadta a bizottság.
A törvényjavaslatról várhatóan a jövő héten szavazhat a plenáris ülés.
A legkényesebb kérdés még mindig ott van
Korábbi cikkünkben már felhívtuk a figyelmet a javaslat egyik legérzékenyebb pontjára: arra, hogy az összeférhetetlenségi szabályok hiánya komoly bizalmi kérdéseket vethet fel az ügynökakták nyilvánosságával kapcsolatban:
„Fontos megjegyezni: korábban konszenzus volt abban, hogy a volt titkosszolgálatok iratainak nyilvánosságáról ne dönthessenek, illetve annak előkészítésében ne kapjanak meghatározó szerepet olyanok, akik korábban maguk is a hivatásos állomány tagjai voltak, és így érintettek lehetnek.
A mostani tervezet egyik érzékeny pontja éppen az, hogy nem látszanak erős összeférhetetlenségi szabályok. Így elvileg előállhat olyan helyzet, hogy egy érintett szolgálat korábbi munkatársa vagy korábbi politikai irányítója is részt vesz annak előkészítésében, hogy mi maradhat titkos, és mi válhat nyilvánossá.
Vagyis hiába kerülhet be ellenzéki szakértő a bizottságba, a legfontosabb bizalmi kérdés továbbra is nyitva marad: kik felügyelik majd az ügynökakták feltárását, és kizárják-e azokat, akiknek személyes vagy intézményi érintettségük lehet. A javaslat érdekessége az is, hogy nem ad választ rá, hogy miért vonja ki a rejtjeltevékenységet és a
nemzetgazdasággal kapcsolatos információkat abból a körből, amelynek a titkosítása fenntartható, ugyanis lehetnek olyan korábbi gazdasági kérdések, amelyeknek máig tartó anyagi következménye lehet.”
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
