Ahhoz képest, hogy ilyen súlyos, Magyarországot érintő diplomatabotrányra nem derült fény az elmúlt 30 évben, gyakorlatilag csak kérdések sorakoznak a perui volt nagykövet, pontosabban limai tiszteletbeli konzul, korábban a Külügyminisztérium szóvivőjeként sikeres Kaleta Gábor pedofilügyének elhallgatása során.
Gondoljunk bele, mitől harsogna a teljes kormánysajtó egy hasonló esettel kapcsolatban, ha ellenzéki érintett lenne a botrány középpontjában. A történtek tükrében, némileg más akusztikája lett például a Jávor Benedek által közzétett, Novák Katalin és Berlusconi évődésén ironizáló Twitter-bejegyzését követő hajtóvadászatnak.
Ennek ellenére, a ma már Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapját főként a migrációs nyomás, az ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatos – sikertelen – tárgyalás, Magyarország csatlakozása a Vallásgyakorlás Szabadságának Nemzetközi Szövetségéhez témakörei uralják. Külföldről hazaérkezett magyarokról is csak a koronavírus kapcsán esik szó.
Magyarország limai nagykövetségének honlapján is leginkább a 11 év után, 2017-ben Szijjártó Péter által újra megnyitott képviselet örömteli üdvözlete olvasható. A botrány egyedüli jeleként, a misszióvezető neve – nem olvasható.
A limai hivatal megnyitásakor még az olimpiai népszavazás lázában égő, volt pannonhalmi bencés diák, mára pedofilgyanúba keveredett misszióvezető úgy nyilatkozott, hogy Limában a budapesti olimpiai pályázat mellett fog lobbizni, mely tervezet szintén megbukott. Ennek ellenére, milliárdos összegben újították fel a csekély létszámú magyar állampolgár ellátását biztosító nagykövetséget, amit 1995-ben költségvetési okokból zárták be.
Az újranyitást gazdasági indokok sem igazolták. Még a Simicska-féle Magyar Nemzetnek 2017-ben Schmuck Erzsébet úgy nyilatkozott, hogy az általa megismert adatok alapján, míg 2010-ben közel 11 milliárdos értékben exportáltunk a latin-amerikai országba, 2016 első félévében már csak 4,3 milliárd forintnyi volt a kivitel, a magyar szolgáltatások exportja pedig mindössze 172 millió forint.
A politikai felhangoktól mentesen, a hasonló váratlan leváltások diplomácia-szakmai protokolljáról érdeklődtünk Jeszenszky Géza volt külügyminisztertől, oslói nagykövettől, aki rutinos külügyérként finoman hárította a kérdés személyes élét, mivel gazdag pályafutása alatt nem találkozott hasonló esettel. Az viszont egyértelmű, tette hozzá, hogy ez egy rendkívül kínos dolog, amiről úgy gondolhatták, hogy elhallgatható, de ez botorság:
Én a nyílt kommunikáció híve vagyok és amennyiben valamilyen kellemetlen hír érné az országot vagy a külügyminisztériumot, egyértelműen kiadatnék egy rövid közleményt a történtekről. A mai világban amúgy sem lehet tartósan elhallgatni a még oly kellemetlen eseményeket sem – válaszolta kérdésünkre a volt külügyminiszter.
Azt viszont eminens követelménynek tartja, hogy aki bekerül a külügyi állományba, vagy az, aki erre a feladatra kiválasztja az illetőt, az magától értetődően kellene, hogy tartsa magát a fegyelem, önfegyelem, a felelősség alapvető értékeihez. Példakén említi saját esetét, amikor őszintén be kellett látnia, hogy tévedett és ebből nem csinált presztízskérdést:
Amikor Zwack Pétert kineveztem amerikai nagykövetnek, nagyon hamar kiderült, hogy – számos kiváló erénye mellett – erre a feladatra alkalmatlan. Mivel az amerikai kapcsolat mindig is kiemelten fontos volt, tudván, hogy ebből sajtóhír lesz, magától értetődőnek tartottam, hogy kiadjak egy közleményt a hazahívásáról. Fel sem merült a részemről, hogy mindezt megpróbáljam a szőnyeg alá söprögetni.
Megkerestük Mesterházy Attilát (MSZP), a külügyi bizottság tagját is, aki azonnal közölte, hogy a holnapi napon kezdeményezni fogja a bizottság összehívását a történtek miatt, ugyanis álláspontja szerint, jóval nagyobb botrányról van szó, mint egy szimpla szexuális aberráció vétke – maga az állam biztonsága forog kockán:
Semmilyen tájékoztatást nem kapott a külügyi bizottság a történtekről, mindössze annyi információnk volt tavaly tavasszal, hogy visszahívták a nagykövetet, ez is a Magyar Közlönyben jelent meg, érdektelen tucatinformációként. Mi is most értesültünk a részletekről és azonnal kezdeményezem a külügyi bizottság összehívását, mert sokkal súlyosabb a történet, mint az elsőre látszik.
Azért a gyermekpornográfia elég kemény bűncselekmény önmagában.
Ebben egyetértünk, de az még értékelhető egyszeri, személyiségi deformitásnak. Az viszont már kormányzati választ igényel, hogy amennyiben igaz a hír és a gyanúsított több százezernyi anyagot tárolt a HIVATALI számítógépén, ami elvileg összeköttetésben áll a magyar kormány belbiztonsági szervezetével, és ez nem tűnt fel senkinek – akkor itt valami nagyon nagy baj van. Hogyan működik akkor az alkotmányvédelmi hivatal – aminek az ország védelme lenen a feladata –, ha egy ekkora mértékű bűncselekmény alapját képező tiltott adatmennyiséget nem vesz észre, akkor hogyan venné észre, ha valaki kívülről vagy belülről államtitkokat szolgáltatna vagy lopna ki…?
Továbbá – a kiemelt külügyi szolgálatot teljesítőknek át kell esniük egy nemzetbiztonsági átvilágításon: hogy a csudába nem derült ki, hogy az illetőnek ilyen hajlama van? Mert az ilyesmi feltehetően nem egy-két év alatt alakul ki váratlanul, kellett, hogy legyen előzménye. Pláne, hogy az elmúlt években olyan helyeken teljesített szolgálatot, mint a külügyminiszter szóvivője, megjárta az igazságügyi minisztériumot is stb. Hogy mindezt egy spanyol társszerv nyomozza ki hivatalosan és nem a magyar alkotmányvédelmi hivatal, ott valami nagyon nem stimmel.
Mesterházy szerint, nem kizárt, hogy ezért a súlyos alkotmányellenes szervezeti hibáért próbálták valójában ilyen hosszan elhallgatni Kaleta ügyét:
Ahogy a hírekből kivettem, súlyosbítja a helyzetet, hogy a Czukor József vezette Információs Hivatalhoz (IH) tartozik az úgynevezett kolóniavédelem, ami a nagykövetségek biztonságáért felel. Amennyiben a gyanúsított a követségi számítógépét használta a bűncselekményhez – márpedig erről olvashattunk –, akkor ennek meg kellett volna jelennie az IH-nál is, amint minden állambiztonsági adatot ellenőriznek. Ez a dolguk. Mindez felvet olyan cybervédelmi problémákat, amelyek hanyagsága a jelek szerint életveszélyes. S mindez felvet egy harmadik súlyos problémát is: az az ember, aki így kezelte a hivatali számítógépét, vajon hogyan kezelte ugyanitt az államtitkokat? Vagy miként működik a rendszer, ha az Információs Hivatal nem veszi észre, hogy gyerekpornóval vagy államtitkokkal machinálnak a diplomáciai számítógépeken és szervereken…? Ez egyszerűen elképesztő és megengedhetetlen. Arról nem beszélve, hogy a vétkesek így zsarolhatóvá válhatnak, amiről szintén nem tudunk semmit. Magyarán arra várunk választ, hogy mit csinál az Alkotmányvédelmi Hivatal, ha egy ilyen illető átcsúszhat a nemzetbiztonsági átvilágításon, mit csinál az Információs Hivatal, ha minderről fogalma sem volt, sérülhettek-e az ügy kapcsán államtitkok?
A történtekkel kapcsolatos kérdéseinket a Szijjártó vezette minisztérium a sajtóprotokoll útján, email-ben fogadja. Az alábbiakra várjuk a külügyi hivatal válaszát:
Mikor vált ismertté számukra a magyar diplomatát is érintő nemzetközi pedofilhálózat tevékenysége?
Miként kerülhetett sor Kaleta Gábor kinevezésére, akinek feltehetően a nemzetbiztonsági hivatal „C” típusú átvilágításán is át kellett esnie?
Mikor értesültek arról, hogy magyar érintettje is van a szexuális bűnténynek?
Mikor és milyen módon került Magyarországra Kaleta Gábor?
Mi az oka, hogy nem tájékoztatták szűk egy év alatt sem a közvéleményt a történtekről?
Hol van most az exdiplomata, milyen őrizetben s mivel foglalkozik áprilisi letartóztatása óta?
A Terrorelhárítás Központ sűrűn pozicionálta magát ez elmúlt években a külföldről hazaszállított magyar (kiszabadított, letartóztatott) állampolgárok ügyeiben. Kaleta esetében volt közük a letartóztatáshoz illetve a hazaszállításához, s ha nem, mely hazai szerv bonyolította mind a letartóztatást, mind a hazaszállítást?
Milyen értesítést kaptak minderről előzetesen a nemzetközi bűnüldöző szervektől?
Folyik-e az ügyben, illetve Kaleta személye ellen nyomozás akár külföldön, akár itthon s amennyiben igen, ennek pontosan mi a tárgya?
Várható-e bármilyen hivatalos közlemény a minisztérium részéről a történtekkel kapcsolatban?
Információk szerint, Kaleta felesége Azerbajdzsánból posztolt egy képet a közösségi oldalán. Mivel a 2012-es „baltás gyilkos”-ügy idején a külügyminisztérium szóvivője volt az érintett, elképzelhető, hogy Kaleta Gábor és felesége ott tartózkodik, hogy kikerüljön a hazai nyilvánosság fókuszából?
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
