A magyar adófizetők épp pár hónapja vettek egyet Mészáros Lőrinctől.
A koronavírus-járvány kitörése előtt nem kisebb krízis foglalkoztatta a világot, mint a globális klímaválság.
Számos kormány – köztük a magyar – még az éghajlatváltozás kapcsán tett apró vállalásain lamentált, amikor a szakértők már a klímaválság fenyegető tüneteire kezdtek mutogatni, jelezve, hogy nincs időnk.
A budapesti Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, a bécsi egyetemhez tartozó Energy Economics Group, a bolgár Centre for the Study of Democracy, a román Energy Policy Group és a görög FACETS kutatói friss jelentésükben hatáselemzést készítettek arról, hogy milyen hatással lenne az energiapiacokra, a fogyasztókra és a kormányokra, ha három ország – Bulgária, Románia és Görögország – az eredeti tervezetnél jóval korábban leállítanák lignit- és szénerőműveiket.
Az eredmény:
Minél előbb bezárják a fosszilis erőműveket, annál jobb, nemcsak a környezetnek, de az adott ország gazdaságának is.
Görögországban, Bulgáriában és Romániában állítják elő az Európai Unióban megtermelt lignit égetéséből származó energia 9 százalékát, mindhárom ország energiarendszere ki van téve a legnagyobb környezetkárosítással járó fosszilis tüzelőanyagnak.
Viszont bár a lignit-erőművek az uniós széndioxid kvóták, az egyre olcsóbban elérhető megújuló energia és egyéb tényezők miatt egyre kevésbé tudnak évi több millió eurós állami támogatás nélkül működni, a bolgár és román kormánynak egyelőre nincs is terve arra, hogy kivezesse ezeket az erőműveket a rendszerből, Görögország vezetése pedig csak 2028-ra tervezi bezárni ezeket az erőműveket.
A kutatók szerint azonban nemcsak sokkal előbb ki lehetne váltani ezeket a kapacitásokat
megújuló energiaforrásokkal,
vagy kompromisszumként a kevésbé szennyező, földgáz alapú erőművekkel, és a kormányok a haldokló {szénerőmű} iparág működtetésébe tolt
évi több százmillió eurós támogatásokat akár fordíthatnák környezetvédelemre
anélkül, hogy az átálló országok energiabiztonsága veszélybe kerülne.
A váltás átmeneti áremelkedéssel és munkahelyek átstrukturálásával járna, ezek azonban sokkal kezelhetőbb hátrányok lennének, mint amikre hivatkozva a kormányok vonakodnak az átállástól.
A tanulmányban részt vevők kutatók modellszámítást is végeztek arról, milyen hatással lenne a három országban, ha 2, 4, 6 vagy 8 évvel hamarabb bezárnák az egyes erőműveket, mint ahogy amúgy várható lenne.
Ez sok esetben azt jelentené, hogy sok lignit erőművet egyes modellek alapján már jövőre kivezetnének a rendszerből. Alapvetően elmondható, hogy az erőművek miatt elszenvedett gazdasági veszteség annál nagyobb, minél tovább hagyják pöfékelni azok kéményeit – írja az Index.
Mivel pedig az államok az adófizetők adóiból finanszírozzák az erőművek veszteségeit,
- Romániában évi 200 millió,
- Bulgáriában 450 millió,
- Görögországban pedig 900 millió eurót
öl az állam ezeknek az erőműveknek a fenntartásába – tulajdonképpen az egész társadalom veszteségei euró-százmilliókkal csökkennének, ha 2028 helyett, például már 2021-ben bezárnák az erőműveket.
A szerzők szerint a szénerőművek kivezetése nem fenyegeti az ellátás biztonságát, ha megújuló energiával és átmenetileg egy részét földgázzal kiváltják. A földgáz bár talán a legkevésbé szennyező fosszilis energiaforrás, a prognózis szerint, a karbonkvóták árának változásával drágulni fog.
A tanulmány rámutat arra, hogy az átállás következtében átmenetileg mindhárom országban növekedne a rezsi, valamint a szénbányászat leállásával mintegy 84.000 ember maradna állás nélkül.
Azonban komplex gazdaságpolitikai intézkedésekkel, az új energiaforrás munkahely-teremtő beruházásigényével, átképzéssel és a rászoruló társadalmi csoportok támogatásával megvalósítható, az évi több száz millió eurós összegek felhasználásával, amit majd nem kell többé a szénipar támogatására fordítani.
A szakértők számítása szerint a három kelet-európai ország átállása összesen kb. 3,7 milliárd euróba kerülne, amit az Európai Zöld Megállapodás “Gazdaságilag és társadalmilag igazságos átmenet” alapjában elkülönített 100 milliárd euróból bőven fedezni lehetne.
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
