A közszférában spórol a kormány jövőre

A Zoom ír a kiszivárgott 2019-es tervezet részleteiről, innen tudjuk, hogy a Kovács Árpád, Matolcsy György, Domokos László összetételű tanács szerint (a névsorból kitűnik, komoly kritikára nem lehet számítani) a gazdasági növekedést a nemzetközi kockázatok veszélyeztetik. A kormány egyébként 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 1,8 százalékos államháztartási hiánnyal tervez. A kormány a tervek szerint 2019-ben 20 476,6 milliárd forintot költ el 19 474,2 milliárd forint bevétel mellett. Vagyis a hiány 1197 milliárd forint lesz az idei 1361 milliárd forinttal szemben.

A tervek szerint a kormány a bruttó bérek 8,8 százalékos emelkedésével számol, s míg 2019-ben a versenyszférában tovább nő a foglalkoztatás (1,9 százalékkal) a közszférában létszámcsökkenés jön. A kormány a közszférában 0,3 százalékos csökkenéssel számol, ami nem jelent feltétlenül elbocsátásokat, ez összejöhet úgy is, hogy a kilépők vagy nyugdíjba vonulók helyét nem töltik fel.

Az adórendszerben nem várhatóak komoly változások, a KT szerint a „költségvetés a kialakult adóstruktúrára támaszkodik”. Az szja-bevételek a bérkiáramlásnak köszönhetően 10,9 százalékkal nőnek, a kabinet az áfa-bevételek 9,5 százalékos növekedésére számít. A kiadási oldalon sem talált meglepetéseket a KT, emelkednek a honvédelmi kiadások, illetve a foglalkoztatást segítő támogatásokra is több pénz jut. A tervezet számol a nyugdíjprémium 2019 novemberi kifizetésével.

Érdekesség, hogy legutóbbi Kormányinfóján Gulyás Gergely azt mondta, a kormány 50 százalékkal növelné a költségvetés általános tartalékát egy válság esetére (a közelgő esetleges válságról itt írtunk), de ennek a tervezetben nincs nyoma. A tartalékok a tavalyi szinten maradnak: az általános tartalék 110 milliárd forint lesz, míg az Országvédelmi Alapba 60 milliárd forint kerül, de a KT szerint ezek is elegendőek.

A KT szerint az idei 2,4 százalék után a GDP 1,8 százalékára belőtt államháztartási hiány teljesíthető, sőt az az államadósság is csökkenhet az idei 72,9 százalékról a GDP 70,3 százalékára. Az Európai Bizottság nemrég a kiadások erőteljesebb csökkentésére szólított fel, de ez nem látszik teljesülni eddig.

forrás