Újra leállították a műtétek jó részét és a daganatos emberek szűrését. Mindkettő hosszabb távú károkat okoz, csak ezek mértéke titkos Magyarországon. Az biztos, hogy már most lényegesen több műtétre várnak a magyarok, mint májusban, a legutolsó műtétistop-intézkedéscsomag végén. – írja a Szabad Európa
A kommunista rendszerből származó vicc, hogy a vevő elmegy az állami vállalathoz, és vesz egy új Trabantot. A tisztviselő közli vele, hogy pontosan öt év múlva kapja meg a kocsit.
− Rendben van. De ha lehet, akkor délután kérem.
− Miért?
− Mert délelőtt jön hozzám a vízvezeték-szerelő.
Autó nélkül vagy csöpögő bojlerrel nem olyan nehéz élni, mint egészség nélkül. Pár napja az állam újra elrendelte, hogy a koronavírusosok ellátása érdekében minden halasztható műtétet el kell napolni november 15-től.
Pontosabban az újra elszabadult járvány annyira megterhelheti a kórházakat, hogy nem fogják tudni ellátni ilyen jellegű feladataikat. Ha valahol jut idő halasztható műtétre, nem tilos megcsinálni, mondta el Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke az Infostartnak.
Minden halasztható műtétnek minősül, ami nem daganatos beteg műtétje vagy sürgősségi műtét. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) levele alapján pedig az egészségügyi dolgozóknak empatikusan és megfelelő hangvétellel kell tájékoztatniuk a műtét lemondásáról az érintett betegeket.
Elszálltak egyes várólisták
Az előző körös, tavaly novemberi műtéti halasztások idén májusig tartottak. Akkor nagyjából 35 ezren várakoztak különböző műtétekre, a legtöbben szürkehályog-műtétre, térdprotézisre, csípőprotézisre. Most is hasonló a helyzet, csak már 49 ezer magyar vár műtétre a várólistákon.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábban többször felvetette, hogy társadalmi vita alapján kellene eldöntenie az országnak, mennyire lehet etikusan leállítani az egészségügyet a járvány alatt.
Ha ugyanis a koronavírusos betegek ellátása az elsődleges bármely életkorban, bármilyen kísérőbetegséggel, azzal súlyos károkat okozunk a többi betegnek és az ellátórendszernek. Az állam tudja is, nagyjából mekkorák lehetnek ezek a károk, csak Magyarországon tilos elárulni ezeket az adatokat, még az orvosok vagy a szakmai szervezetek sem tudhatnak róla.
A november 12-i várólisták alapján azt lehet látni, hogy szemműtétekre (szaruhártyaműtétekre) és katéteres szívbillentyű-beültetésre kicsit kevesebbet kell várni, mint a tavalyi műtéti halasztások újraindulásakor. Ezek pár száz embert érintenek, és jelenleg nagyjából több mint két, illetve egy évet kell várni hasonló műtétre.
Az öt legkeresettebb beavatkozás között élén a szürkehályog levétele áll, ami egy gyors és egyszerű rutinműtét. A protézisműtétek viszont már jellemzően nem azok.
Csaknem másfélszer annyian lettek viszont például a gerincbajosok. Összesen 1402-en várnak gerincdeformitás miatti műtétükre, így jelentősen megnőtt a várakozási idő, nagyjából másfél évre. Térdprotézisre májusban még csak durván hétezren vártak, mostanra kilencezren.
Az is látszik, hogy jelenleg a főbb műtéti típusoknál lényegesen megnőtt az átlagos várakozási idő az elmúlt félév megvalósult műtéteihez képest.
A protézisműtétek időzítéséről a Magyar Ortopédiai társaság a következőket írja: “Minden beteg másképp viseli el a fájdalmat és a mozgás beszűkülését, egyénileg változóak az életminőséggel szemben támasztott igények is. Döntő szerepe van tehát a műtét időpontjának megválasztásában a tűrőképességnek. … A betegek rendszerint néhány hét vagy hónap múlva kerülnek műtétre, koruk, panaszaik súlyossága és egyéb tényezők függvényében.”
A megvalósult műtétek persze azért is jöhetnek hamarabb, mint a tervezett várakozási idő, mert egyes várólistás betegek meghalhatnak közben, mások megcsináltathatják magánúton vagy átkérhetik magukat máshova, ahol rövidebb a várólista.
Ha még műtét előtt meghal a várólistáról valaki, az nem jelenti azt, hogy az elmaradt műtétnek biztosan köze volt a beteg halálához.
A zalaegerszegi Szent Rafael kórházban két év múlva lesz esedékes egy most várólistára kerülő, térdprotézisre szoruló beteg műtétje
Ezek ugyanis átlagos várólisták, de az országban nem egyenlően oszlanak el a különböző beavatkozások. Van, ahol lényegesen többet kell várni ugyanarra a beavatkozásra.
„Jelentsük ki, hogy amikor a kórházak bezárása és az elektív műtétek elhalasztása az egyetlen védekezési eszköz, azt abnormálisnak kell minősíteni. Ez egy kaotikus védekezés nagyon világos megmutatkozása” – mondta Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász az ATV-n.
Szerinte amikor maszkot sem kell hordani, de be kell zárni egészségügyi intézményeket, az a felelőtlenség netovábbja. A várólistás műtétek jelentős része pedig egyáltalán nem lenne halasztható.
Mindezek az állami egészségügy várólistás számai. Azaz ha valaki ki tudja fizetni, akár holnap is megműthetik a magánszolgáltatóknál, de a betegek nagy többségének várhatóan nem lesz ilyesmire pénze.
„…a gerincműtéti várólistán hosszú évek óta betegeskedő, a munkaképességüket talán már régen elvesztő emberek vannak, akik alapvető megélhetési gondokkal néznek szembe, fel sem merül számukra, hogy pénzt állítsanak elő magánműtétre. Ez a szenvedő ember jelenleg szívja a fogát és várja a sorát. A kormány felelőssége, hogy megkapja azt az ellátást, amelyre rászorul” – érvelt például tavasszal Varga Péter Pál gerincsebész, a Budai Egészségközpont alapítója.
Sokaknak iszonyú kínokat jelent a műtét elhalasztása, amitől a személyiségük is megváltozhat vagy maradandó egészségkárosodások érhetik.
Bár az állami szabály szerint muszáj ellátni azt, akinek maradandó károsodása lenne a műtét elhalasztása miatt, az ilyesmit ritkán lehet pontosan megállapítani. Azaz sokszor csak akkor derül ki a maradandó baj, amikor már bekövetkezett.
Részlet a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet gyermekek számára létrehozott nyitott szívműtétes várólistájáról
Nagyobb méretért kattintson a képre!
Emellett újra leállnak a szűrések is november közepétől. Ez azért okoz gondot, mert a daganatos betegségek nem állnak le a járványidőszak alatt. Ha kevésbé szűrik a lakosságot, kevesebb embernél fogják időben felismerni, és rengeteg olyan ember fog meghalni, akit biztosan meg lehetett volna gyógyítani.
Azt lehet tudni, hogy a járvány öt negyedéve alatt összesen és átlagosan tizenöt-húsz százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak, mint a korábbi években. Ebből fakadóan mintegy ötezer (1300 tüdőrákos, 2300 vastag- és végbélrákos és 1400 emlőrákos) fel nem ismert beteg nem kaphat megfelelő kezelést. Erről alább olvashat bővebben. (Szabad Európa)
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
