A Városliget megújítását jelentő Liget Budapest projekt mellett várhatóan a nagy sportvilágversenyekhez kapcsolódó létesítményfejlesztéseket sem fogja tudni leállítani Karácsony Gergely, mert nincs rá jogi lehetőség. A megválasztott új főpolgármester tegnap mégis kijelentette, élni fog vétójogával a sportberuházások terén.
A projektekért felelős Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) Zrt. jelenleg is vizsgálja, hogy az új, ellenzéki főpolgármester nyilvánosságra hozott tervei mennyiben befolyásolhatják a Budapesten jelenleg is folyó, illetve tervezett sport és más fejlesztéseket – tudta meg a Magyar Nemzet.
A Fürjes Balázs budapesti fejlesztésekért felelős államtitkár vezette központ későbbre ígért választ lapunk kérdéseire, amelyeket annak apropóján tettünk fel, hogy Karácsony Gergely tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: élni akar főpolgármesteri vétójogával a fővárosi sportberuházások kapcsán.
A KKBK egyik legnagyobb projektje a 2022-es magyar–szlovák rendezésű kézilabda Eb-re épülő, húszezer nézőt befogadó sportcsarnok, amely a telt házzal működő Papp László Budapest Sportarénához hasonlóan koncertek és egyéb, jelentős látogatószámot igénylő rendezvények megtartására is alkalmas.
Az Üllői úton kifelé haladva a népligeti buszpályaudvar mögötti, a Könyves Kálmán körút fölött átívelő hídról jól látható a terület, ahol már zajlanak az építkezés előkészítő munkálatai. Az egykori, elbontott laktanya és katonai főiskola területét tavasszal vásárolta meg az állam. A csarnok szeptemberben lezárult közbeszerzési pályázatán a Market Építő Zrt. által tett – a kiíráson induló vállalkozások közül a legalacsonyabb ár –, nettó 78,717 milliárd forintos ajánlat győzött.
A korábban megjelent ajánlattételi felhívás szerint a kivitelező feladata az építési engedélyezési terv, kivitelezési terv és a megvalósulási terv elkészítése, valamint az összes szükséges engedély megszerzése is, ami alapján kizárható, hogy az elmúlt egy hónapban ezek már elkészültek volna. Az építkezés vélhetően gyors lesz: az Eb előtti évben, azaz 2021-ben már el kellene készülni a létesítménynek.
Az előkészületekre hárommilliárd forintot adott a kormány, valamint a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította, ami meggyorsítja az előkészítést, mivel gyorsabban beszerezhetők az engedélyek. – A kiemelt nagyberuházásokba az önkormányzatoknak sincs beleszólásuk – erősítette meg korábban, a kampányban lapunk kérdésére Tarlós István főpolgármester.
Budapest a 2019 és 2024 közötti időszakra nem csak a kézilabda Eb rendezési jogát nyerte el. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség tavalyi döntése értelmében a magyar főváros rendezheti a 2023-as világbajnokságot. A nyári olimpia és a futball-vb után a harmadik legnézettebb és leglátogatottabb sporteseményhez egy új atlétikai stadionra is szükség van.
A negyvenezres atlétikai stadion a tervek szerint a IX. kerületi Vituki-telepen, a Csepel-sziget északi részével szemközt épül fel, állami tulajdonú területen. A mobil lelátók visszabontása után 15 ezer főt befogadó létesítményt a magyar NAPUR Architect Kft. tervezte, amelynek nevéhez fűződik a Városliget szélén, az egykori Felvonulási tér helyén épülő Néprajzi Múzeum. A KKBK tavaly a projekttel kapcsolatban úgy nyilatkozott: az építkezés 2020 első felében indulhat, az átadás 2022 második felében várható.
Az atlétikai stadion, illetve a környező, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág menti terület egészét magában foglaló Budapest Diákváros – Déli városkapu fejlesztést a népligeti csarnokhoz hasonlóan szintén kiemelt beruházássá nyilvánították.
Az engedélyező hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának néhány héttel ezelőtti tájékoztatása szerint a KKBK Nonprofit Zrt. a terület majdani létesítményei közül egyelőre a Budapesti Atlétikai Stadion épületére és a Dunai Evezősközpont új épületeire folyamodott építési engedélyért, amelyeket a KKBK megkapott. A XXI. kerületi önkormányzat már tavaly decemberben módosította a vb helyszínére is vonatkozó rendeletét, zöld jelzést adva a projektnek.
Karácsony választási programjának hangsúlyos eleme volt a „stadionstop”, amely alapján nem engednének újabb stadiont építeni Budapesten, amíg nincsen minden kerületben CT- és MR-központ. Az ellenzéki politikus kampányában azonban nem említette, hogy Budapest 23 kerületére már két évvel ezelőtt is 36 CT- és 25 MR-berendezés jutott, amelyek területi elhelyezkedését és számát szakmai és finanszírozási szempontok határozzák meg.
A berendezések száma az elmúlt két évben tovább nőtt, mind az állam, mind az önkormányzatok és a magánszolgáltatók – amelyek közül többel is már hosszú ideje szerződésben áll az egészségbiztosító a tb-betegek vizsgálatára – vásároltak újabb berendezéseket.
Sportdiplomáciai baklövés
Jelentős presztízsveszteséggel és gazdasági hátrányokkal jár, ha a sportesemény rendezési jogát elnyert ország nem tudja teljesíteni a pályázatban foglalt vállalásait. Nem túl gyakori az ilyen a sport világában, de volt már rá példa. 2012-ben Hollandia nyerte el a női kézilabda Európa-bajnokság rendezési jogát, de visszalépett: az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) a holland szövetséget 250 000 eurós büntetéssel és 40 000 eurós kártérítéssel sújtotta, és rögzítette, hogy Hollandia 2016 decemberéig nem rendezhet EHF-szervezésű válogatott tornákat. Magyarország – Szlovákiával közösen – elnyerte a 2022-es férfikézilabda Európa-bajnokság rendezési jogát. A magyar állam vállalta a hazai helyszínekkel kapcsolatos infrastrukturális fejlesztéseket, míg a Magyar Kézilabda-szövetség feladata a torna szervezése és megrendezése. – Elképesztő presztízsveszteség lenne, ha nem tudnánk vállalni a pályázatban foglaltakat. Megtörne a bizalmi kapcsolat az EHF vezérkarával, amelyen rengeteget dolgoztunk az elmúlt években. Budapest immár 2014 óta rendezi magas színvonalon a női kézilabda Bajnokok Ligájának négyes döntőjét, és telt házas utánpótlás- Európa- és világbajnokságoknak adtunk otthont. Néhány év munkája veszne kárba, ha valamiért kénytelenek lennénk elállni a 2022-es férfi Európa-bajnokság rendezésétől. Arról nem is beszélve, hogy Svájccal és Ausztriával közösen pályáztunk a 2024-es női Eb rendezésére – mondta lapunknak Horváth Gabriella, a Magyar Kézilabda-szövetség főtitkára. A labdarúgásban Kolumbia volt a leghíresebb visszalépő; 1974-ben elnyert pályázatát gazdasági okokra hivatkozva 1982-ben visszavonta, így nem rendezhette meg az 1986-os labdarúgó-világbajnokságot. Később újra próbálkozott, de nem volt esélye a 2014-es rendezésre. Mi, magyarok voltunk a haszonélvezői a mexikói visszalépésnek 2015-ben, amikor a 2017-es úszó-világbajnokságot beugróként megrendezhettük. A vizes vb kimagaslóan jó hatással van Magyarország imázsára, a külföldi turisták elégedetten távoztak az országból. Milliárdokkal több pénz áramlott a turizmusba a sportversenynek köszönhetően. A 2017. július 14. és 30. közötti vizes világbajnokság versenyeit 485 ezer néző tekintette meg az öt helyszínen. (Sz. L.)
Segítsd fennmaradásunk!
Csatlakozz hozzánk!
You must be logged in to post a comment Login
Leave a Reply
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
